A hamvas maki más néven mongúzmaki (Eulemur mongoz) nem az emlősök (Mammalia) osztályába, a főemlősök (Primates) rendjébe és a makifélék (Lemuridae) családjába tartozó faj.

Infobox info icon.svg
Hamvas maki
Lémur mangouste, Madagascar.jpg
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Rend: Főemlősök (Primates)
Család: Makifélék (Lemuridae)
Nem: Eulemur
Faj: E. mongoz
Tudományos név
Eulemur mongoz
(Linnaeus, 1766)
Szinonimák
  • albimanus É. Geoffroy, 1812
  • anjuanensis É. Geoffroy, 1812
  • brissonii Lesson, 1840
  • bugi Lesson, 1840
  • cuvieri Fitzinger, 1870
  • dubius F. Cuvier, 1834
  • johannae Trouessart, 1904
  • macromongoz Lesson, 1840
  • micromongoz Lesson, 1840
  • nigrifrons É. Geoffroy, 1812
  • noussardii Boitard, 1842
  • ocularis Lesson, 1840
Elterjedés
Elterjedése
Elterjedése
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hamvas maki témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hamvas maki témájú médiaállományokat és Hamvas maki témájú kategóriát.

ElőfordulásaSzerkesztés

Madagaszkár északnyugati erdeiben él. Betelepítették a Comore-szigetekre.

MegjelenéseSzerkesztés

Közepes méretű makiféle, testhossza 35–45 cm, tömege 2-2,5 kg között változhat.

ÉletmódjaSzerkesztés

Az esős évszakban nappal, az erdőben keresi táplálékát: leveleket, fiatal hajtásokat és érett gyümölcsöket. A száraz évszak beálltakor a fák lehullajtják leveleiket, és a mongúz maki étkezési szokásainak megváltoztatására kényszerül. Éjszakánként a kapokfa virágának nektárjából torkoskodik, elkerülve a mérgező szirmokat.

SzaporodásaSzerkesztés

Az esős évszak kezdetén a nőstény világra hozza egyetlen kölykét, melyet 4 hétig szoptat. Az újszülött eleinte anyja hasába, később hátára csimpaszkodva viteti magát. Körülbelül 1 hónapos korában kezd önállóan táplálkozni, és körülbelül másfél évig marad a csoporttal.

Természetvédelmi állapotaSzerkesztés

Az IUCN vörös listáján a sebezhető kategóriában szerepel.

ForrásokSzerkesztés