Harrán, (sumer nyelven URUKASKAL 𒆜, akkádul: 'Ḫarrānu', ógörögül: Kάρραι [Karrai], latinul: Carrhae, arabul: حران, törökül: Sultantepe) észak-mezopotámiai város volt, közel Anatólia és a történelmi Szíria határához. Sumer neve „út, utca, útkereszteződés, utazás, karaván” értelmű, az akkád nevet ugyanazzal az írásjellel írták és „út, utca” jelentésű. A Kr. e. 1. évezredben tett szert nagyobb jelentőségre, mint kereskedelmi csomópont és Szín holdisten kultuszhelye.

Harrán
Sultantepe
Harrán méhkaptár kinézetű építményei
Harrán méhkaptár kinézetű építményei

Névváltozatok Karrai, Carrhae
Lakói sumerek, akkádok, amoriták, asszírok, arameusok, héberek, arabok, törökök
Ország Törökország
Testvérvárosok
Terület1,054 km²
Elhelyezkedése
Harrán (Törökország)
Harrán
Harrán
Pozíció Törökország térképén
é. sz. 36° 52′, k. h. 39° 02′Koordináták: é. sz. 36° 52′, k. h. 39° 02′
A Wikimédia Commons tartalmaz Harrán témájú médiaállományokat.
Arab
حران
Tudományos átirat
'

Története szerkesztés

Ninive Kr. e. 612-es lerombolása után az asszír hadsereg és adminisztráció maradékai Harránban rendezkedtek be II. Assur-uballit vezetésével, de Kr. e. 609-ben a várost megostromolta és bevette a szövetséges újbabiloniméd hadsereg. A médeket Küaxarész méd király személyesen vezette.[1] Szín templomát ekkor elhagyták, Nabú-naid uralkodásának kezdetén (i. e. 555) még mindig üresen állt. A város ekkor még mindig a Méd Birodalom része volt.[2]

A későbbiekben a Szeleukida Birodalom része és Oszrhoéné tartomány székhelye lett. A parthus hódítás során önállósodott, és arab Abgarida fejedelmei Kr. e. 132 – Kr. u. 114 között teljes önállóságot élveztek, majd Traianus keleti hadjárata során Róma félautonóm vazallusaivá lettek. A 3. század elején olvasztották a birodalomba egyszerű provinciaként.

Kr. e. 53-ban a város mellett pusztult el Marcus Licinius Crassus hadserege vezérével együtt a parthusokkal vívott harcban (ld. carrhaei csata). 217-ben Caracallát szintén itt gyilkolták meg, majd 296-ban Galerius vereséget szenvedett az újperzsa hadseregtől. Ettől kezdve a 7. századi arab hódításig perzsa kézen maradt a város. A kereszténység és a helyi pogány képzetek hatására alakult ki a 11. században kihalt jazdánita keresztény szekta.

A város a muszlimok uralma alatt is megőrizte fontosságát, elsősorban kulturális tekintetben. II. Marván Omajjád kalifa (744750) Harránt tette meg székhelyévé.

Jelenleg Törökország területén található, híres az agyagból tapasztott „méhkaptár”-házairól.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Ókori keleti történeti chrestomathia., Szerk.: Harmatta János, Budapest: Osiris. ISSN 1218 9855 (2003). ISBN 963 389 425 5 
  2. Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub (1998). ISBN 963 208 507 8