Hedge fund
A hedge fund egy kevéssé szabályozott befektetési alap, amely jellemzően csak szűk körű; olyan vagyonos befektetők részére elérhető, akik a tőke arányában vett fix díjon felül gyakran sikerdíjat fizetnek az alap menedzserei részére.
A hedge fund-ok lazább szabályozásukra és zártkörűségükre tekintettel sokkal komplexebb, egyedibb, és gyakran kockázatosabb befektetési stratégiákat tudnak megvalósítani, mint a legtöbb más vagyonkezelési megoldás, sokkal szélesebb körű eszközöket felhasználva. Ez többek között az árfolyam csökkenésére spekuláló short-pozíciókat, összetett, akár tőzsdén kívüli származtatott termékeket, illetve a saját tőkén felüli kitettség, a tőkeáttétel felhasználását jelenti.
A hedge fund magyar fordítására nincs egységesen elfogadott kifejezés. A médiában gyakran megjelenik a fedezeti alap, árfolyamkockázati alap szóösszetétel, de egyik sem fedi a hedge fund definíciójának lényegét, így a leggyakrabban a szakmai anyagokban is az eredeti hedge fund kifejezés szerepel. A „hedge” szónak valóban a 'fedezés' a magyar megfelelője, azonban ez eredetileg is arra vezethető vissza, hogy a hedge fund-ok hőskorukban gyakran egyes pozíciókkal ellentétes irányú, vagy azok kockázatát lefedező pozíciót vettek fel hasonló eszközökben, derivatív termékekben.
Története szerkesztés
Az első hedge fund-ot Alfred Winslow Jones indította 1949-ben. Jones elmélete szerint minden részvény árfolyammozgásának oka két tényezőre bontható. Az egyik a teljes részvénypiacra vonatkozó mozgásból, a másik az értékpapír saját teljesítményéből adódik. Hogy kizárja a teljes piaci hatásokat, Jones portfolióját részben megvett részvényekből alakította ki, amelyeket erősebbnek tartott a legtöbb részvénynél, részben pedig short, azaz árfolyamesésre spekuláló pozíciókat vett fel olyan papírokban, amelyeket gyengébbnek tartott a többinél. Megfelelően kiegyensúlyozva ezzel képes volt arra, hogy a teljes piaci kockázatot nagymértékben lecsökkentse. Nyereséget akkor ért el, ha a megvett részvények jobban emelkedtek vagy kevésbé csökkentek, mint a short-oltak, függetlenül a piac általános irányától. Lényegében lefedezte magát a piaci, szisztematikus kockázattal szemben, innen származik a hedge fund kifejezés.
Ágazat szerkesztés
Az ágazat mérete egyes becslések szerint 2009 végén meghaladta a 2000 milliárd dollárt, amely még mindig elmaradást jelent a válság előtti, 2007-es 2500 milliárdos értékhez képest. A 25 legnagyobb hedge fund által kezelt összeg 519,7 milliárd dollár volt. Ezek közé tartoznak: a JP Morgan Chase hedge fund-ja ($53.5 milliárd kezelt vagyon), a Bridgewater Associates ($43.6 milliárd), Paulson & Co. ($32 milliárd), Brevan Howard ($27 milliárd), és a Soros Fund Management ($27 milliárd).[1]
Díjak szerkesztés
Egy hedge fund menedzser jellemzően kétféle díjazást kap, vagyon arányában számított menedzsment díj és teljesítményarányos sikerdíj formájában. Az előbbi az ágazatban megszokott 2%, míg az utóbbi a legtöbb esetben 20%.[2]
Stratégiák szerkesztés
A hedge fund-ok szabad működésük következtében nagyon sokféle, magas és alacsony kockázatú, akár nagyon összetett befektetési stratégiát alkalmazhatnak.
A főbb stratégiák:
- Global Macro: Pozíciók felvétele potenciálisan a világ bármely pénzügyi piacán, jellemzően párhuzamosan több helyen is, makroökonómiai eseményekre alapozott döntéshozatali mechanizmusok által.
- Long/Short Equity: Részvénypiacon vételi és nyitott eladási (short) pozíciók felvétele általában tetszőleges arányban és rövid és középtávú időzítéssel, technikai és esetenként fundamentális elemzésre alapítva.
- Event Driven: Valamilyen speciális eseményre, például vállalatok fúziója miatti félreárazásra alapuló stratégiák.
- Short Bias: Kifejezetten a részvények vagy részvénypiacok árfolyamesésére történő spekulatív pozíciók felvétele.
- Managed Futures: Határidős piacokra kifejlesztett, túlnyomó többségében trendkövető stratégia csoport.
- Emerging Markets: Feltörekvő részvénypiacokra, esetleg kötvénypiacokra devizákra alapuló, azok relatív felülteljesítésére történő spekuláció.
A hedge fund-ok kockázatai szerkesztés
Bár maga a "hedge" kifejezés egy befektetés vagy spekulatív pozíció kockázatának csökkentését jelenti, egy hedge fund-ba történő invesztálás akár kockázatosabb is lehet, mint egy bejegyzett befektetési alap melletti döntés. A legtöbb hedge fund az alábbi jellemzőkkel bír:
- Tőkeáttétel - Az alap gyakran a saját tőkéjén felül is vállal kötelezettséget, ami pénz kölcsönvételét és befektetését, vagy határidős pozíciók felvételét jelenti. Ha egy hedge fund minden 1 dollár befektetők által adott dollár után 9 dollár kölcsönt alkalmaz, akkor egy 10%-os a pozíciók irányával szembeni árfolyammozgás az alap portfólióját képező eszközökben a teljes saját tőke elvesztését is jelentheti. Ez történt a Long Term Capital Management esetén is 1998-ban, amikor is a hedge fund 4 milliárd dolláros saját tőkéjével szemben 125 milliárd dollár árfolyamértékű pozícióval rendelkezett.
- Short ügyletek (rövidre eladás) - Az árfolyamesésen történő profitszerzés elméleti szinten is korlátozott, hiszen egy eszköz értéke nem eshet nulla alá, ezzel szemben az árfolyam-emelkedés elméleti mértéke végtelen. Mivel sok hedge fund időről időre, vagy akár dedikáltan (short bias kategória) vesz fel short pozíciókat, így ezen elméletileg mindenképpen létező aszimmetrikus kockázatot vállalja.
- Kockázat (volatilitás) keresés - Más befektetési alapoktól eltérően a hedge fund-ok sokkal inkább keresik az olyan magas hozamlehetőségű, átlagosnál kockázatosabb eszközöket, amelyek árfolyama a megszokottnál volatilisebb. Ezek közé tartoznak az alacsonyabb besorolású vállalati kötvények, a valamilyen súlyos helyzetbe, akár csődközeli állapotba került vállalatok értékpapírjai, vagy a 2007-ben eszkalálódott jelzálogpiaci válság során nagyot zuhanó jelzálog kötelezettségekre alapozott értékpapírok.
- Tőzsdén kívüli (OTC) piacok - Amíg a befektetési alapok többségét a jogszabályok erősen korlátozzák, vagy eltiltják a tőzsdén kívüli, alacsony likviditású ún. OTC piacoktól, számos hedge fund ezeken a piacokon köt üzleteket és vállal fel pozíciókat, amely szélsőséges piaci helyzetekben a meglévő eszközök értékesítési lehetőségének az eltűnését is jelentheti.
- Transzparencia hiánya - a hedge fund-ok zárt, szűk körű magántulajdonban lévő jogi személyek, amelyek rendszerint nem hozzák nyilvánosságra dokumentumaikat. Emiatt a befektetőknek nehezebb lehet átlátni a hedge fund stratégiáját és az ezzel összefüggő veszélyeket.
- Szabályozás/ellenőrzés hiánya - a hedge fund-ok zártkörű mivolta miatt a felügyelő hatóságok, a nagyközönség megvédésének igényének hiányában kevésbé ellenőrzik ezeket, amely tény a befektetők számára átgondoltabb belépési döntést igényel.
- Opció eladás - Az eladott opciók elméleti vesztesége korlátlan, mivel az eladó vállalja az alaptermék megvásárlási vagy eladási kötelezettségét. Egyes hedge fundok tudatosan vállalják ezt a kockázatot, ami nagymértékű árfolyam-elmozdulás, vagy piaci pánikok idején is tapasztalható beárazott volatilitásugrás esetén komoly veszteségeket eredményezhet.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Updated The biggest hedge funds - Pensions & Investments. Pionline.com. (Hozzáférés: 2010. augusztus 14.)
- ↑ Hedge Fund-ok díjstruktúrája. HedgeFund.hu. [2010. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 7.)