Hegyi vattafarkúnyúl
A hegyi vattafarkúnyúl (Sylvilagus nuttallii) az Egyesült Államok nyugati részén, a Sziklás-hegységben honos nyúlfaj.
Hegyi vattafarkúnyúl | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||
Sylvilagus nuttallii (Bachman, 1837) | ||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||
![]() | ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Hegyi vattafarkúnyúl témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi vattafarkúnyúl témájú kategóriát. |
Megjelenése
szerkesztésA hegyi vattafarkúnyúl nemzetségéhez képest közepes vagy nagy, a többi nyúlféléhez viszonyítva kisebb termetű nyúlfaj. Tömege 0,7-1,2 kg, testhossza 35–39 cm között van; a nőstények 5%-kal nagyobbak a hímeknél. Hátsó lábai hosszúak, farka viszonylag nagy, fülei a többi nyúlhoz képest rövidek, végük lekerekített. Bundája szürkésbarna, hasa fehér. Farka felül sötét, alul fehér színű. Lábainak alsó része sűrű vörösbarna szőrrel borított, mancsait hosszú szőr védi a hidegtől. Fülei vége fekete. Bajuszszőrei többnyire fehérek. Évente egyszer vedlik.
Kromoszómaszáma 2n=42
Három alfaja ismert:
- S. nuttallii grangeri
- S. nuttallii nuttallii
- S. nuttallii pinetis
Elterjedése
szerkesztésAz Egyesült Államok nyugati felén honos, elterjedésének határai: keleten Montana keleti határa, nyugaton a Sierra Nevada, délen Új-Mexikó és Arizona középső vidéke, északon pedig kb. az amerikai-kanadai határ, bár egy kis területen Kanadában is előfordul.
Elsősorban az erdős, bozótos hegyoldalakon, lejtőkön, folyópartokon él, ahol az aljnövényzetben sok füvet, fűzcserjéket vagy zsályát talál.
Életmódja
szerkesztésA hegyi vattafarkú magányosan él, feltehetően azért, hogy a rendelkezésre álló élelmet és búvóhelyeket jobban kihasználják. Többnyire alkonyatkor, este vagy hajnalban aktív és lehetőleg egy fedezéket nyújtó bokor közelében táplálkozik. Aktív idejének több mint felét táplálkozással tölti. Étrendjét elsősorban a fűfélék teszik ki, de ha annak szűkében van, megrágja a zsálya- és borókacserjéket és megeszi a borókabogyót is. Erős szélben vagy esőben nem merészkedik ki a nyílt terepre.
Ha megijesztik, a legközelebbi fedezékbe sprintel néhány méternyit, majd megdermed és füleit felmeresztve figyeli, hogy közeledik-e a veszély forrása. Ha tovább háborgatják, a futásban keres menedéket és igyekszik üldözőjét félkörös útvonalakkal megtéveszteni.
A hegyi vattafarkúra prérifarkasok, hiúzok, nyestek, csörgőkígyók, ragadozó madarak vadásznak.
Az egyébként magányos életmódú nyulak a párzási időszakban (március-júliusban) találkoznak egymással, de párokat ekkor sem alkotnak. A vemhességi idő 28-30 nap ami után a nőstény 4-8 utódnak ad életet (Kaliforniában inkább csak kettőt figyeltek meg), amelyeket egy szőrrel és száraz fűvel kibélelt fészekben hoz a világra. Egy nőstény évente akár 4-5 fészekaljnyi kisnyulat is szülhet. Az utódok között kissé több a nőstény (1,1:1 a nőstények javára). A nyulak vakon, szőrtelenül születnek, kb. egy hónaposan, 75 grammosan merészkednek ki először a fészekből. A nem érettség minimális ideje 3 hónap.
Élettartamuk kb. 7-8 év.
Természetvédelmi helyzete
szerkesztésA hegyi vattafarkúnyúl gyakori állat elterjedési területén belül, bár Észak-Dakotában erősen lecsökkent az állománya, mert a floridai üreginyúl kiszorítja. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett státusszal szerepel.
Források
szerkesztés- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2015. július 31.)
- Sylvilagus nuttallii American Society of Mammalologists
- Sylvilagus nuttallii Animal Diversity Web
- Sylvilagus nuttallii Mountain Cottontail North American Mammals