Hendrik Goltzius
Hendrik Goltzius (Névváltozat: Hendrick) (Bracht/ma Brugge/, 1558. — Haarlem, 1617. január 1.) németalföldi festő, grafikus, nyomdász és kiadó manierista stílusban. Ismert önarcképe szignált, 1593–94-ben keletkezett, s a bécsi Albertina őrzi.
Hendrik Goltzius | |
![]() | |
Önarcképe | |
Született |
1558. február[1][2] Bracht |
Elhunyt |
1617. január 1. (58 évesen)[3][4][5][6][7] Haarlem[8][9] |
Állampolgársága | Németalföldi Köztársaság[10] |
Foglalkozása |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Hendrik Goltzius témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Életpályája Szerkesztés
Otthon apjánál üvegfestést tanult, majd követte Haarlembe Dirck Volkertsz. Coornhert (1522–1590) humanista tudóst és művészt, ő lett Goltzius mestere. A festésben és a metszésben a manierizmus hatott rá, főleg Bartholomeus Spranger festészete. Fiatalon elsősorban réz- és fametszeteket készített. 1591-ben bejárta Itáliát és egyes német területeket.
Visszatérve Haarlembe folytatta a metszetkészítést, gazdagította a rézmetszet kifejezési módjait. A vonalakat lágyan vastagította, hozzásimultak az ábrázolt alakok formáihoz, árnyékai átlátszóak és könnyedek lettek. Lapjai tónusban igen finoman mérlegeltek. Mintegy 300 lapja nagy technikai tudásról tanúskodik. Szerkesztésben, kidolgozásban a legnagyobb művészek hatottak rá, Az angyali üdvözlet Raffaello, Mária megpróbáltatása Parmigianino, A pásztorok imádása Bassano, A szent család Lucas van Leyden, a Circumcisio pedig Dürer modorában készült. A fametszetekben is nevezetes műveket alkotott, két-három dúccal nyomtatott (chiaroscuro) művei keresettek voltak.
1600 körül kezdett komolyan festeni, számos festményt alkotott mitológiai és vallási témákban manierista stílusban, azonban életművén belül festményeinél jelentősebbek metszetei, a metszetek terén elért újításai. Haarlemben élt és alkotott, Karel van Mander, Bartholomeus Spranger és Goltzius szinte triumvirátust alkottak ebben a városban, megalapították a festőakadémiát és sok tanítványt neveltek, sokak – köztük Karel van Mander – szerint Haarlem a modern festészet bölcsője Németalföldön éppen úgy, mint Vasari szerint Firenze Itáliában.
Festményeiből Szerkesztés
-
'Jupiter és Antiope'
-
Az alvó Danaé (1603; Los Angeles County Museum of Art, Los Angeles, USA)
-
Vénus és Adonis
-
Lót és lányai (1616; Rijksmuseum, Amszterdam)
-
Diana és Kallisto
-
Jupiter és Antiopé
Grafikáiból Szerkesztés
-
Majom láncon (1597)
-
Ikarusz (1588)
-
Salamon ítélete[11] (1604)
-
Goltzius jobb keze (1588)
-
A római hősök (1586)
Jegyzetek Szerkesztés
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Hendrick Goltzius (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
- ↑ Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 17.)
- ↑ Hendrick Goltzius (holland nyelven)
- ↑ Hendrik Goltzius
- ↑ Kunstindeks Danmark (dán és angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven)
- ↑ 118540610
- ↑ 122708353
- ↑ artist list of the National Museum of Sweden, 2016. február 12. (Hozzáférés: 2016. február 27.)
- ↑ A bibliai történet egyik legszebb irodalmi feldolgozása Bertolt Brecht: Kaukázusi krétakör című 1945-ben írt drámájában olvasható.
Források Szerkesztés
- Művészeti lexikon. 1. köt. Szerk. Éber László. Budapest : Győző Andor kiadása, 1935. Goltzius, Hendrik lásd 396. p.
- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
- Életrajza, képei, Web Gallery of Art