Főmenü megnyitása

Hohenschwangau kastély

(Hohenschwangaui kastély szócikkből átirányítva)

A Hohenschwangau kastély (németül Schloss Hohenschwangau) Németország egyik ismert kastélya, amely a bajorországi Hohenschwangau településen található, nem messze Füssen városától. A kastélyt II. Miksa bajor király építtette, ez a kastély volt fia, II. Lajos gyerekkori rezidenciája. A kastély napjainkban népszerű turistalátványosság. A szintén világhírű Neuschwanstein kastély a közvetlen közelben helyezkedik el.

Hohenschwangau kastély
DE Bavaria Hohenschwangau castle Nov.jpg
Ország Németország
Település Hohenschwangau, Bajorország
Épült 18331837
Építtető II. Miksa bajor király
Építész ifj. Domenico Quaglio
Joseph Daniel Ohlmüller
Georg Friedrich Ziebland
Stílus neogótikus
Rekonstrukciók évei 1855, 1905
Állapota kiváló

Jelenlegi funkció turistalátványosság
Tulajdoni helyzet állami
Tulajdonos II. Miksa bajor király
Látogatható 9–18 óra (áprilistól szeptemberig)
10–16 óra (októbertől márciusig)
Elhelyezkedése
Hohenschwangau kastély (Németország)
Hohenschwangau kastély
Hohenschwangau kastély
Pozíció Németország térképén
é. sz. 47° 33′ 20″, k. h. 10° 44′ 10″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 20″, k. h. 10° 44′ 10″
Hohenschwangau kastély weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hohenschwangau kastély témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

A Hohenschwangau kastély a Schwangau erőd romjaira épült, amelyet már a 12. századból említenek történelmi feljegyzések. Egy lovagi családot bíztak meg az erőd felépítésével, később ez az épület szolgált a schwangaui helyi önkormányzat központjául. Egy 1523-ban készült leírás alapján a kastély falai túl vékonyak voltak, hogy elláthassák védelmi funkciójukat. A lovagok 16. századi hanyatlása után a kastély többször gazdát cserélt. Innentől folyamatosan romlott az állapota, mígnem a 19. századra teljesen az enyészeté lett.

1829 áprilisában Miksa koronaherceg (a későbbi II. Miksa király) fedezte fel a helyet egy séta alkalmával, és elragadta a környék szépsége. 1832-ben megszerezte magának a romokat, amelyeket akkor még Schwansteinnek hívtak. 1833 februárjában meg is kezdődtek a kastély újjáépítésének munkálatai, melyek 1837-ben fejeződtek be, a kastély pedig 1855-ig további kiegészítéseket is kapott. A megbízott építész, ifj. Domenico Quaglio felelt a külső neogótikus stílusáért. Az ő 1837-ben bekövetkezett halálát követően Joseph Daniel Ohlmüller vette át a munkálatokat, majd miután ő is elhunyt 1839-ben, a munkát végül Georg Friedrich Ziebland fejezte be.[1] Mária királyné később alpesi kertet adott a kastélyhoz, melyben az Alpok minden területéről összegyűjtött növényfajok megtalálhatóak voltak.

Elkészülte után a kastély volt Miksa, Mária, valamint két gyermekük, Lajos és Ottó (a későbbi II. Lajos és I. Ottó bajor királyok) nyári és vadászrezidenciája. A hercegek fiatalkoruk jelentős részét itt töltötték, szüleik a főépületben, míg ők a melléképületben laktak. Miksa 1864-ben elhunyt, őt Lajos követte a trónon, aki elfoglalta apja szobáját a kastélyban. Mivel Lajos sohasem házasodott meg, anyja, Mária továbbra is lakhatott az ő szintjén. Lajos szeretett itt lakni, különösen miután 1869-ben megépült saját álomkastélya, Neuschwanstein, mely mindössze egy kőhajításnyira volt Hohenschwangautól.

Lajos 1886-ban bekövetkezett halálát követően Mária maradt a kastély egyetlen lakója, mígnem 1889-ben ő is meghalt. Sógora, Luitpold bajor királyi herceg a főépület 3. szintjére költözött. Az ő nevéhez köthető az épület 1905-ben történő villamosítása, valamint az elektromos lift beszerelése is. Luitpold 1912-ben elhunyt, az ezt követő évtől pedig az épület múzeumként kezdett funkcionálni.

Az I. és a II. világháború alatt a kastély nem szenvedett kárt. 1923-ban a Bajor Tanács elfogadta a korábbi bajor királyi család igényét a kastély iránt, mint lakóépületük. 1933 és 1939 között Rupprecht bajor koronaherceg és családja nyári rezidenciája volt, ezután pedig utódai, köztük a jelenlegi örökös, Ferenc koronaherceg kedvelt üdülőhelye lett. 1941-ben Adalbertet kiűzték a hadseregből Hitler Prinzenerlass rendelete nyomán, ezért a családi kastélyban talált magának menedéket, ahol a háború végéig lakott.

TurizmusSzerkesztés

Napjainkban évente 300 000-nél is többen látogatják a kastélyt, amely karácsony kivételével egész évben nyitva áll a turisták előtt. Áprilistól szeptemberig 9 és 18 óra, októbertől márciusig pedig 10 és 16 óra között látogatható. Az idegenvezetés ma már magyar nyelven is elérhető. A kastély csak az 5 percenként induló csoportokban látogatható. Megérkezéskor a parkolóhelyek közelben lévő jegyirodában van lehetőség a jegy megvásárlásra, ahol is ki kell választani, hogy mely csoporthoz akarunk csatlakozni. A csoportok indulási időpontja rendkívül pontos, azt mindenképpen tartani kell, mert aki lemarad, az már nem tud bejutni és a jegy árát nem térítik vissza. A jegyirodából gyalog kell felmenni a kastély bejáratához, van egy hosszabb út, amely a dombot megkerülve visz fel, kb. 20-30 perc, és egy rövidebb meredekebb ösvény lépcsőkkel ahol 10-15 perc alatt felérhetünk. A kastély kertjét is érdemes meglátogatni, amely ingyenes.

Ha már a jegyirodában vagyunk mindenképpen érdemes megfontolni az 1,5 km-re lévő Neuschwanstein kastély látogatását is, a jegyek ugyanott vásárolhatók meg. A jegy vásárláskor össze kell hangolni a két kastély látogatását, hogy a választott csoportot ne hogy lekéssük. Az ide való gyalogos, vagy lovas kocsis feljutás 30-40 perc.

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Hohenschwangau Castle című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Hans F. Nöhbauer: Auf den Spuren König Ludwigs II. (München, Prestel Verlag, 3. ed. 2007) p. 81ff.

További információkSzerkesztés