Horányi Mátyás

(1928–1995) irodalomtörténész

Horányi Mátyás (1928. január 15. Pestszentlőrinc - 1995. február 10. Budapest) magyar irodalomtörténész és hispanista.[1] Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Spanyol Nyelv és Irodalom Tanszék egykori docense és tanszékvezetője.

Horányi Mátyás
Életrajzi adatok
Született1928. január 15.
Pestszentlőrinc
Elhunyt1995. február 10.
Budapest
Ismeretes mint irodalomtörténész
Nemzetiség magyar
Állampolgárság magyar
Házastárs Mikos Olga
SzüleiHorányi Mátyás
Szűcs Eszter
Gyermekek Horányi Krisztina
Pályafutása
Kutatási terület spanyol irodalom
Aktív időszak 1950–1995
Munkahelyek
Eötvös Loránd Tudományegyetem docens

CsaládSzerkesztés

Édesapja Horányi Mátyás postaműszerész, édesanyja Szűcs Eszter.

Felesége 1951-től Mikos Olga középiskolai tanár, majd a KSH tisztviselője. Egyetlen gyermekük született, Horányi Krisztina (1953–).

TanulmányaiSzerkesztés

Pestszentlőrincen a Hunyadi Mátyás Általános Iskolában kezdte meg tanulmányait.

1950-ben az Eötvös Collegium tagjaként – olasz–francia–angol szakos tanári oklevelet szerzett.

1972-ben lett az irodalomtudományok kandidátusa.

MunkásságaSzerkesztés

1950 és 1958 között az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Színháztörténeti Osztályának főmunkatársa.[2]

1958 és 1962 között az Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézete tudományos munkatársa.

1957 és 1962 között az ELTE BTK Spanyol Tanszéki Szakcsoport, ill. Tanszék előadó tanára.

1962 és 1972 között egyetemi adjunktus az ELTE BTK-n.

1972-től tanszékvezető egy docense.

1974 és 1987 között a Filológiai Közlöny főszerkesztője volt.[3]

1958 és 1961 között az MTA–TMB önálló aspiránsa.

Tudományos pályafutásának a kezdetén a 17–18. sz.-i magyar barokk színház, ezen belül is a kismartoni társulat és az Eszterházy család kisebb teátrumainak történetével foglalkozott.

Később elkezdett érdeklődni az újlatin, majd a dél-amerikai spanyol nyelvű irodalmak, elsősorban Antonio Machado (1875–1939) munkássága iránt.

Tudományos eredményeket ért el a századforduló spanyol költészete és a dél-amerikai modernizmus feltárása területén.

Horányi |Mátyás| az első magyarországi hispanisztikai kandidátusi értekezés szerzője.

Horányi Mátyás AlapítványSzerkesztés

2007-ben Bárdosi Vilmos Antalné (Bárdosi Vilmos özvegye) és Horányi Olga Krisztina hozták létre a Horányi Mátyás Alapítványt.[4]

Főbb műveiSzerkesztés

  • A commedia dell’arte társadalmi háttere. 1–2. (Filológiai Közlöny, 1955)
  • A színháztörténeti képanyag katalogizálásának kérdéséhez. (OSZK Évkönyv, 1957)
  • Carl Maurer díszlettervei. (Színháztörténeti füzetek. 8. Bp., 1957)
  • Az Esterházy színházak szövegkönyvei. Adattár. (Színháztörténeti füzetek. 17. Bp., 1957)
  • Mozart operák Eszterházán és Kismartonban. (Zenetudományi Tanulmányok. V. köt. W. A. Mozart emlékére. Szerk. Bartha Dénes, Szabolcsi Bence. Bp., 1957)
  • Az Esterházy Opera. Adalékok Eszterháza és Kismarton zene- és színháztörténetéhez. (Zenetudományi Tanulmányok. VI. köt. Kodály Zoltán 75. születésnapjára. Szerk. Bartha Dénes, Szabolcsi Bence. Bp., 1957)
  • Az Esterházy-színházak szövegkönyvei. (Színháztörténeti füzetek. 17. Bp., 1958)
  • Spanyol leíró nyelvtan. I–II. köt. Egy. jegyz. (Bp., 1958)
  • Esterházy vigasságok. Monográfia. (Bp., 1959
  • Spanyol leíró nyelvtan. Egy. jegyz. (Bp., 1960)
  • Az olasz neorealista regény válsága. (Világirodalmi Figyelő, 1961)
  • A spanyol irodalom története. Egy. jegyz. (Bp., 1961)
  • A költői hitel problémája a Machado kritikában. (Filológiai Közlöny, 1965)
  • Antonio Machado poétikája. (MTA I. Osztálya Közleményei, 1966
  • Attila József en América Latina. (Acta Litteraria, 1966)
  • Teatro Italiano del Settecento in Ungheria. (Italia ed Ungheria. Dieci secoli di rapporti letterari. Szerk. is. Klaniczay Tiborral. Bp., 1967)
  • Juan Rulfo, az újító. (Helikon, 1969)
  • Rubén Darío a századvégi Spanyolországról és a spanyol modernizmusról. (Filológiai Közlöny, 1969)
  • La funcíon expresiva de la atmósfera en „Pedro Páramo.” (Acta Litteraria, 1969)
  • Spanyol nyelvtan a középiskolák számára. Faluba Kálmánnal. (Bp., 1971

HivatkozásSzerkesztés

  1. Horányi Mátyás. Névpont. (Hozzáférés: 2021. június 5.)
  2. Horányi Mátyás Alapítvány. Horányi Mátyás Alapítvány. (Hozzáférés: 2021. június 5.)
  3. Filológiai Közlöny. tankonyvtar.hu. (Hozzáférés: 2021. június 5.)
  4. Horányi Mátyás Alapítvány. Horányi Mátyás Alapítvány. (Hozzáférés: 2021. június 5.)