Főmenü megnyitása

Huitzilíhuitl azték uralkodó

azték uralkodó

Huitzilíhuitl (az 1370-es évek közepe – 1417) az Azték Birodalom második uralkodója (Hueyi Tlatoani) volt, 1396 és 1417 között. Nevének jelentése „kolibritoll”, ábrázolásain is megfigyelhető egy kolibri vagy egy kolibri feje, amelyből gyakran fehér tollpihék nyúlnak ki.

Huitzilíhuitl
Hueyi Tlatoani
Huitzilíhuitl ábrázolása egy kódexben
Huitzilíhuitl ábrázolása egy kódexben

Az Azték Birodalom uralkodója
Uralkodási ideje
1396 1417
Elődje Acamapichtli
Utódja Chimalpopoca
Életrajzi adatok
Született az 1370-es évek közepe
Zumpango de Ocampo
Elhunyt 1417
Tenochtitlan
Édesapja Acamapichtli
Édesanyja Tezcatlan Miyahuatzin
Gyermekei Chimalpopoca, I. Moctezuma, Tlacaélel
A Wikimédia Commons tartalmaz Huitzilíhuitl témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Valószínűleg az 1370-es évek közepe táján született az első azték uralkodó, Acamapichtli fiaként. Mivel nem az egyetlen utód volt, ezért apja halálakor nem automatikusan örökölte meg a trónt, hanem választás útján: összegyűlt Tenocstitlan négy városrészének képviselete, és miután megvitatták, ki a legalkalmasabb, kihirdették, hogy Huitzilíhuitlet választották meg.[1]

Huitzilíhuitlnek több felesége is volt, mindannyiukat politikai szövetségépítés céljából választotta: a környező városok nemes családjainak lányait vette el. Első felesége egy tlacopani tepanék hercegnő, a második pedig magának az azcapotzalcói uralkodónak, Tezozómocnak a lánya, Miahuehxochtzin, akitől örököse, Chimalpopoca is született. Különösen ez a második házasság hozott nagy hasznot az tenocstitlani aztékoknak (igaz, más tepanék nemesek szemében viszont irigységet keltett): mivel Tezozómoc nagy becsben tartotta a lányát, ezért szinte jelképes összegűre csökkentette a tenocstitlaniak által neki fizetendő adót, valamint engedélyezte egy kis vízvezeték építését is Chapultepecből. Miahuehxochtzin halála után Huitzilíhuitl újabb nemes származású nőt vett feleségül, ezúttal a cuauhnáhuaci hercegnőt, Miahuaxíhuatlot (bár a hercegnő apja kezdetben ellenezte a házasságot). Ennek a kapcsolatnak az volt a fő haszna, hogy a tenocstitlaniak hozzájutottak a déli területek termékeihez is, többek között a gyapothoz, amelyet előkelő ruhák készítésére is fel tudtak használni. Emellett Miahuaxíhuatltól született meg Moctezuma, a későbbi uralkodó is.[1]

Huitzilíhuitl idején az aztékok több hódító hadjáratban is részt vettek az őket uralma alatt tartó Tezozómoc irányításával, többségében a Mexikói-völgy területén. Leigázták például Tetzcocót, későbbi szövetségesüket is, és bár az ilyen győzelmek hasznából a legtöbb a tepanékoknak jutott, azért a tenocstitlaniak is részesültek belőle: a Xaltocan elleni diadal után például az ő földjeikből is kaptak az aztékok.[1]

Uralkodása a kultúra területén is fejlődést hozott: több templomot is felépítettek, és több szertartást is tartottak, valószínűleg azért, mert hitt az istenekkel való kapcsolaterősítés fontosságában. Emellett mind a közemberek, mind a nemesek számára új iskolák is nyíltak.[1]

ForrásokSzerkesztés

  1. a b c d Huitzilíhuitl, “Pluma de colibrí” (1396-1417) (spanyol nyelven). Arqueología Mexicana. (Hozzáférés: 2017. február 6.)

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés