Al-Huszajn ibn Ali

Al-Huszajn ibn Ali (arabul: الحسين ابن علي ابن أبي طالب ) Mohamed próféta és Hadídzsa bint Huvajlid unokája. Édesanyja a Próféta lánya, Fátima bint Muhammad, édesapja a Próféta unokatestvére és egyben veje, az iszlám negyedik rásídún (igaz úton vezérelt) kalifája, Ali ibn Abi Talib. Huszajn a síiták harmadik imámja, édesapja és bátyja al-Haszan ibn Ali után.

Al-Huszajn ibn Ali
Született	626. január 9. Medina
Elhunyt	680. október 12. (54 évesen) Kerbela
Állampolgársága	Rásidún Kalifátus Omajjád kalifátus
Házastársa	Layla bint Abi Murrah al-Thaqafi Shahrbanu Umm Ishaq bint Talhah Rubab bint Imra al-Qais
Gyermekei	Ali ibn al-Husayn Zayn al-'Abidin Ali al-Akbar ibn Husayn Ali al-Asghar ibn Husayn Ruqayyah bint Husayn Fátima bint Huszajn Sakinah (Fatima al-Kubra) bint Husayn Kholat bint Husayn Safia bint Husayn
Szülei	Fátima bint Muhammad Ali kalifa
Foglalkozása	hadvezér teológus költő
Tisztsége	síita imámok listája (669–680)
Halál oka	bevetésben esett el
Sírhelye	Huszajn imám sírja
A Wikimédia Commons tartalmaz Al-Huszajn ibn Ali témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Huszajn az iszlám egyik nagyon fontos személyisége. Tagja az Ahl al-Bayt-nak (arabul háztartás). Az Ahl al-Bayt tagjai a Próféta, és a rokonai, így a feleségei, lányai, Ali aki egyben unokatestvére és veje is, és Fátimával közös gyerekeik, így Haszan és Huszajn is.

A síiták szerint az Ahl al-Bayt kizárólagos tagjai csak a Próféta, lánya Fátima, Ali, Haszan és Huszajn.

A kerbelai csata (mészárlás)

Apját követően Muávijja lett az uralkodó, aki egyben az első omajjád kalifa is. Muávija még kalifaságának idején igyekezett előkészíteni fiának a trónt, hogy az dinasztikusan örökölhesse, annak ellenére, hogy a iszlámban a mindenkori kalifát, a muszlimoknak kell kiválasztania.

Muávijját végül saját fia, Jazíd követte, ahogyan a kalifa el is tervezte. Az Irakba visszaszorult síiták ekkor megüzenték Huszajnnek, hogy készek őt támogatni, amennyiben igényt tart a trónra. A hűségesküjét le nem tevő Huszajn feleségeivel és gyermekeivel elindult Kúfába, ám útközben az Eufrátesz partjánál elhelyezkedő Kerbela közelében Jazíd erői lemészárolták a maroknyi csapatot. Huszajn feleségeit Jazíd udvarába vitték, édestestvére Haszan és több féltestvére is meghalt. Huszajnt kegyetlen és barbár módon ölték meg, fejét levágták, majd elküldték a kalifának.

Emlékezete

Huszajn igen fontos, és nagy becsbe álló személy a muszlimok körében, nem csak annak lévén, hogy maga Mohamed próféta a nagyapja. Kiváló erkölcsű, intelligens, jószívű férfi volt, több mint 150 hadísz maradt fent utána. Több mint 9 "címe" van, mint például az Áldott (al-Mubārak), a Mártír (ash-Shahīd), az Unoka (as-Sibt), az Igazságos (al-Wafī).

Ásúrá napja

Huszajn mártírhalálát tekinthetjük a síiták (politikai mozgalomból) vallási mozgalommá való fejlődésének kezdőpontjának. Huszajn halála volt az iszlám történetének első klasszikus értelmében vett mártírhalála.

Az imám halála a síiták legszentebb gyásznapja, a szunniták számára ez egy nem kötelező (de Mohamed próféta által javasolt) böjtnap. Ez nap a muharram hónap tizedik napja, ám az iszlám időszámításban használatos holdnaptár miatt minden évben máskorra esik ez a nap.

A síiták felekezetenként máshogyan "ünnepelnek", emlékeznek meg ezen szomorú eseményről. Egyes felekezet tagjai szó szerint vett önmarcangolással (saját és egymás testének korbácsolása, fejük felhasítása, stb.), míg vannak olyan síiták akik a mellkasukat ütlegelik, dobolnak, vagy épp saját kardjukat magasba lendítve kiabálják Huszajn nevét.

Összességében elmondható, hogy a síiták okolják magukat, amiért elődeik egy része nem sietett Huszajn segítségére.