Barnakorongos csigagomba

gombafaj
(Hygrophorus discoideus szócikkből átirányítva)

A barnakorongos csigagomba (Hygrophorus discoideus) a csigagombafélék családjába tartozó, Európában és Észak-Amerikában elterjedt, fenyvesekben élő, ehető gombafaj.

Barnakorongos csigagomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Kalaposgombák
Család: Hygrophoraceae
Nemzetség: Hygrophorus
Tudományos név
Hygrophorus discoideus
(Pers.) Fr. 1838
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Barnakorongos csigagomba témájú kategóriát.

Megjelenése

szerkesztés

A barnakorongos csigagomba kalapja 2-6 cm széles, alakja domború, idősen kiterül, közepén néha lapos púppal. Felszíne nyálkás. Széle fiatalon begöngyölt. Színe fiatalon narancsbarna, vörösbarna, szélén hamar halványokkeresre vagy krémszínűre fakul, közepe sötét gesztenyebarna, feketésbarna marad.

Húsa fehéres vagy halványbarnás. Szaga és íze nem jellegzetes.

Kissé ritkás lemezei kissé lefutók. Színük fehéres vagy okkeres, idősen sárgásbarna.

Tönkje 4-7 cm magas és 0,6-1 cm vastag. Alakja hengeres vagy tövénél vékonyodó, idősen üregesedik. Színe fehéres, a töve felé sárgásbarnás. Felszíne hosszanti szálas, a kalap alatt pelyhes-pikkelyes, csak nedves időben nyálkás.

Spórapora fehér. Spórái elliptikusak, méretük 6-8 x 4-5 µm.

Hasonló fajok

szerkesztés

A gyertyán-csigagomba lombos fák alatt él. A karcsú csigagomba és a sötétlábú fakógomba is hasonlít hozzá.

A barnakorongos csigagomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
 
Életmód
Tráma
Spórapor
 
mikorrhizás
 
lemezes
 
fehér
Kalap
Lemezek
Tönk
 
domború
 
lefutók
 
csupasz

Elterjedése és termőhelye

szerkesztés

Európában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon ritka.

Hegy- és dombvidéki fenyvesekben él, inkább meszes talajon. Szeptembertől novemberig terem.

Ehető, de nem jó ízű gomba.

Kapcsolódó cikkek

szerkesztés