I. Grimoald
Grimoald (615 körül – 657 körül) frank nemesúr, Austrasia királyság majordomusa 640-től 657-ig.
| I. Grimoald | |
| Austrasia majordomusa | |
| Uralkodási ideje | |
| 640 – 657 | |
| Koronázása | 640 |
| Elődje | Pipin |
| Utódja | Wulfoald |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Karoling-ház |
| Született | 615-616 között nem ismert |
| Elhunyt | 657-662 között Párizs |
| Édesapja | Pipin |
| Édesanyja | Itta |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | nem ismert |
| Gyermekei | Childebert, Wulfetrudis |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
I. Pipin és Itta fia. Apja az austrasiai királyság majordomusa lett I. Dagobert halála után. 640-ben Grimoald örökölte a címet[1] Azonban a cím öröklését vitatta a király, III. Sigebert korábbi gyámja, Ottó[2] Ebben az időszakban lázadt fel a király ellen Radulf türingiai herceg is. Grimoald részt vett a hadjáratban, amely katasztrofális véget ért, de megmentette a király életét és közeli bizalmasa lett.
650-ben Ottót elfogta és megölte Lothár alamann gróf,[3] ezzel elhárult Grimoald elől az utolsó akadály is. Rábeszélte a gyermektelen királyt, hogy fogadja örökbe fiát, Childebertet és nevezze ki a trón örökösének. Azonban nemsokára, 652-56 körül Sigebertnek fia született, a későbbi II. Dagobert,[4] akit Sigebert 656-os halála után Grimoald egy kolostorba száműzött és a trónra saját fiát ültette. Mivel beleavatkozott a Merovingok trónöröklésébe, a szomszédos Neustria királya, II. Klodvig elfogatta, megkínoztatta és Párizsban lefejeztette.
Családja és leszármazottai szerkesztés
Felesége neve nem ismert. A házasságból két gyermek született:
- Childebert (? - 662). A király halála után Grimoald megpróbálta Childebertet ültetni Austrasia trónjára és ennek érdekében eltávolíttatta Dagobertet, a király fiát.[5] Egyes vélemények szerint igazából Sigebert fia volt, akit Grimoald fogadott örökbe,[6] mivel Grimoald halála után is tovább uralkodott.
- Wulfetrudis (639/40 - 669. november 23., Nivelles).[7] A nagyanyja által alapított nivelles-i kolostor főnökasszonya 658-tól.
Források szerkesztés
- Európa ezer éve: A középkor. Szerk.: Klaniczay Gábor. Budapest, Osiris, 2004. ISBN 963-389-820-X
- Charles Cawley: Medieval Lands. Online változata a Foundation for Medieval Genealogy weboldalán[1] elérhető
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ A Liber Historiæ Francorum jegyzi fel, hogy "Grimoaldo filius eius [=Pippino]" lett a maior domus 640-ben. Liber Historiæ Francorum 43, MGH SS rer Merov II, pp. 315-6.
- ↑ "Otto quidam filius Urones domestici"
- ↑ "Leuthario duci Alamannorum", Fredegarii et aliorum Chronic. Vitæ, IV, 86 and 88, MGH SS rer Merov II, pp. 164 and 165.
- ↑ A Liber Historiæ Francorum nevezi meg Dagobertet, mint Sigebert fiát ("filium eius [=Sighiberto rege] parvolum…Daygobertum"), amikor feljegyzi, hogy Grimoald száműzte egy kolostorba. Liber Historiæ Francorum 43, MGH SS rer Merov II, p. 316.
- ↑ Liber Historiæ Francorum 43, MGH SS rer Merov II, p. 316.
- ↑ Ld. Settipani, C. and Kerrebrouck, P. van (1993) La préhistoire des Capétiens 481-987, 1ère partie, Mérovingiens, Carolingiens et Robertiens (Villeneuve d'Ascq), pp. 106-8.
- ↑ A Vita Geretrudis jegyzi fel "sacra puella Vulfetrudis…ex antiquo Francorum genere" üldöztetését, de igazából leszármazása nem tisztázott. Vita Sanctæ Geretrudis 6, MGH SS rer Merov II, p. 460.
