Évszázadok: i. e. 5. századi. e. 4. századi. e. 3. század

Évtizedek: i. e. 350-es éveki. e. 340-es éveki. e. 330-as éveki. e. 320-as éveki. e. 310-es éveki. e. 300-as éveki. e. 290-es éveki. e. 280-as éveki. e. 270-es éveki. e. 260-as éveki. e. 250-es évek

Évek: i. e. 307i. e. 306i. e. 305i. e. 304i. e. 303i. e. 302i. e. 301i. e. 300i. e. 299i. e. 298i. e. 297

Események

szerkesztés

Kis-Ázsia és Görögország

szerkesztés
  • Az Antigonosz ellen szövetkezett diadokhoszok egyszerre támadnak: Szeleukosz keletről, Lüszimakhosz nyugatról nyomul be Kis-Ázsiába, míg Ptolemaiosz Szíriát szállja meg.
  • Antigonoszt sorra árulják el hadvezérei; a frígiai Dokimosz, a lükiai Phoinix, valamint Philetairosz, akit Lüszimakhosz később kinevez pergamoni kincstárának őrzőjéül.
  • Antigonosz fia, Démétriosz Görögországban Thesszálián túlra űzi Kasszandrosz erőit. Antigonosz és Démétriosz újjászervezi a Korinthoszi Szövetséget. A görög városállamok (Spárta, Messzéné és a thesszáliaiak kivételével) megszavazzák őket a szövetség védelmezőinek. A kis-ázsiai helyzet miatt azonban Démétriosz feladja görögországi pozíciót és seregével áthajózik Epheszoszba.
  • Épeiroszban egy felkelés miatt Pürrhosz királynak menekülnie kell és Démétriosznál keres menedéket.
  • Szeleukosz Megasztenészt küldi követként Csandragupta udvarába. Megaszthenész később sokéves tapasztalatait az indiai kultúráról az Indika c. művében foglalja össze.
  • Rómában Marcus Livius Dentert és Marcus Aemilius Paullust választják consulnak.
  • Az albai római colonia miatt fellázadnak a korábban súlyos veszteségeket szenvedett aequusok. Caius Iunius Bubulcus Brutust dictatorrá nevezik ki, aki hamarosan leveri a felkelést.
  • a spártai Kleonümosz a sallentinusok földjén elfoglalja Thuriae városát, ahonnan a római Aemilius consul kiűzi. Kleonümosz az Észak-Adriára hajózik, ahol a pataviumiak falvait fosztogatja, de azok (a venetusok segítségével) felgyújtják hajóit és flottája ötödével kell menekülnie.
  • Carseoli római colonia alapítása miatt fellázadnak a marsusok is. Marcus Valerius Corvust dictatorrá nevezik ki, aki szétveri a lázadókat és büntetésül elveszi területük egy részét.[1]

Halálozások

szerkesztés
  1. Titus Livius: A római nép története Tizedik könyv

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 302 BC című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.