Évszázadok: i. e. 5. századi. e. 4. századi. e. 3. század

Évtizedek: i. e. 370-es éveki. e. 360-as éveki. e. 350-es éveki. e. 340-es éveki. e. 330-as éveki. e. 320-as éveki. e. 310-es éveki. e. 300-as éveki. e. 290-es éveki. e. 280-as éveki. e. 270-es évek

Évek: i. e. 327i. e. 326i. e. 325i. e. 324i. e. 323i. e. 322i. e. 321i. e. 320i. e. 319i. e. 318i. e. 317

Események

szerkesztés

Görögország

szerkesztés
  • A lamiai háborúban a Fehér Kleitosz vezette makedón flotta az ekhinadészi és az amorgoszi csatákban legyőzi Athén hajóhadát, véget vetve az athéni tengeri fölénynek.
  • A makedón Leonnatosz 20 ezres seregével felmenti Antipatroszt, akit az athéniek hónapok óta ostromolnak Lamiában. A csatában Leonnatosz is elesik.
  • Szeptember 5. – Kraterosz döntő győzelmet ér el az athéniekkel szemben a krannoni csatában és lezárja a lamiai háborút.
  • Athénban a makedónpárti Demadész visszanyeri korábban elvett polgárjogát és részt vesz az Antipatroszhoz küldött békeküldöttégben. Ráveszi az athéniakat, hogy ítéljék halálra a makedónellenes párt vezetőit, Démoszthenészt és Hüpereidészt. Az Antipatrosszal kötött béke hátrányos Athén számára, Pireuszba állandó makedón helyőrség kerül.
  • Démoszthenész a letartóztatás előtt méreggel öngyilkos lesz. Hüpereidészt az aiginai Poszeidón-templomban fogják el és kivégzik.
  • A Korinthoszi Szövetség megszűnik.
  • Az Egyiptom kormányzójává kinevezett Ptolemaiosz elrabolja Nagy Sándor holttestét a Makedónia felé tartó gyászmenettől, Memphiszbe viszi és arany szarkofágban eltemeti. Ennek oka feltehetőleg abban a szokásban rejlik, hogy a makedón királyok elődjük eltemetésével nyernek jogot a trónra és Ptolemaiosz meg akarta akadályozni, hogy a makedón birodalom régense, Perdikkasz királlyá kiáltsa ki magát.
  • Ptolemaiosz feleségül veszi Nagy Sándor ágyasát, Thaiszt és a későbbiekben gyakorlatilag Egyiptom, Líbia és Arábia királyaként viselkedik.
  • Ptolemaiosz a birodalmi régens Perdikkasz engedélye nélkül elfoglalja a líbiai Kürenaikát. Ezután kivégezteti Naukratiszi Kleomenészt, Egyiptom korábbi szatrapáját azzal a váddal, hogy Perdikkasz pártján áll.
  • Quintus Fabius Maximus Rullianust és Lucius Fulvius Curvust választják consulnak. Aulus Cornelius Cossus Arvinát dictatorrá nevezik ki (egyes vélemények szerint a szamnisz háború miatt, mások szerint csak egy ceremoniális feladat elvégzésére). A dictator elkeseredett csatát vív a szamniszokkal, amelyet az dönt el, hogy a szamnisz lovasság a római tábort fosztogatja és a rómaiak lovassága szétszórja őket, majd hátbatámadja a harcoló gyalogságot. A szamniszok békét kérnek és elküldik a háborús párt vezetőjének, Brutulus Papiusnak a holttestét Rómába.[1]

Halálozások

szerkesztés
  1. Titus Livius: A római nép története Nyolcadik könyv

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 322 BC című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.