Főmenü megnyitása

EseményekSzerkesztés

GörögországSzerkesztés

  • A peloponnészoszi háborúban a spártai flotta élén Lüszandroszt Kallikratidasz váltja, aki ostrom alá veszi a leszboszi Methümnát, veszélyeztetve ezzel Athén gabonaellátását. Az athéni flotta Konon vezetésével Leszboszra hajózik, de a fölényben levő spártaiak beszorítják őket Mütiléné kikötőjébe.
  • Athén hirtelenjében összeszedett flottájával, rabszolgákból és idegenekből álló legénységgel az arginuszai csatában legyőzi a tapasztaltabb spártaiakat Leszbosznál, a csatában Kallikratidasz is elesik. Az Athénba visszatérő flottaparancsnokokat (köztük Periklész fiát) megvádolják azzal, hogy az ütközet során nem vették fel az elsüllyedt hajók túlélőit és kivégzik őket.
  • Spárta békét kér, de az athéni Kleophón elutasítja őket.

ItáliaSzerkesztés

  • Rómában consuli jogkörű katonai tribunusok: Publius Cornelius Rutilus Cossus, Numerius Fabius Ambustus, Caeus Cornelius Cossus és Lucius Valerius Potitus. Róma hadat üzen Veiinek és megkezdi tíz évig tartó ostromát.
  • Szicíliát ismét megtámadják a karthágóiak. Agrigentum ostroma közben táborukban járvány tör ki, vezérük, Hannibal Mago meghal. Himilco veszi át a parancsnokságot, kifosztja Agrigentót és Camarinát, Gelát pedig elpusztítja. Lakói Szürakuszaiban keresnek menedéket. A hazatérő agresszorok behurcolják Karthágóba a járványt.

KultúraSzerkesztés

  • Euripidész nem sokkal halála előtt megírja a Bacchánsnők c. tragédiáját.

HalálozásokSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 406 BC című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.