II. Bereniké

Egyiptom ptolemaida királynője

II. Bereniké (Βερενίκη Ευεργέτες, „Bereniké, a jótevő”;[1] i. e. 267 vagy 266i. e. 221) Küréné királynője kb. i. e. 250-től; Magasz kürénéi király és Apama királyné leánya, III. Ptolemaiosz fáraó feleségeként Egyiptom királynéja és társuralkodója.

II. Bereniké
Bereniké Euergetisz

Küréné királynője
Egyiptom fáraója
Születetti. e. 267. december 25.
Küréné
Elhunyti. e. 221 (45-46 évesen)
ÉdesapjaMagasz kürénéi király
ÉdesanyjaApama II
Házastársa
Gyermekei
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Bereniké témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Bereniké, férje egy érméjén

I. e. 249 körül, nem sokkal apja halála után feleségül ment Démétriosz Kallosz makedón herceghez, aki azonban, miután Kürénébe érkezett, Bereniké anyjának, Apamának a szeretője lett. Bereniké i. e. 248-ban vagy 247-ben megölette férjét Apama hálószobájában, de anyját életben hagyta. Közös gyermekük nem volt.

Ezután III. Ptolemaioszhoz ment feleségül, akitől legalább négy gyermeke született: IV. Ptolemaiosz, III. Arszinoé, Magasz és Bereniké. Nem sokkal férje halála után, i. e. 221-ben fia, az új uralkodó megölette.

Bereniké alapította újra Törökországban a ma Benghazi néven ismert város elődjét, melyet róla neveztek el.

Róla kapta nevét a 653 Berenike aszteroida, amit 1907-ben fedeztek fel.

A legenda szerint szerkesztés

Mikor férje egy szíriai hadjáraton volt, Bereniké felajánlotta haját Aphroditénak zephyriumi templomában, és férje szerencsés visszatérését kérte. A haj reggelre eltűnt a szentélyből. Udvari csillagászuk, Szamoszi Konón jelentette, hogy az istenek felvitték az égre és elhelyezték a csillagok között (lásd Bereniké Haja csillagkép). A király valóban épségben tért vissza a győztes hadjáratból. A legendát említi Kallimakhosz egy műve, ennek eredetijéből csak töredékek maradtak fenn, de Catullus lefordította, ez a változat ismert. Alexander Pope kifigurázta Fürtrablás című művében.

Források szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Berenice II Euergetis. Ancient History Encyclopedia