II. Theodo bajor herceg
II. Theodo (665 előtt - kb. 717. október 15.) a bajorok hercege volt 680 és 717 között. Néha V. Theodóként említik, ha figyelembe veszik az állítólag 570 előtt élt, legendás I-III. Theodókat. II. Theodo korától kezdve a bajor hercegek uralkodása már viszonylag jól dokumentált.
| II. Theodo | |
| Bajorország hercege | |
| Uralkodási ideje | |
| 680 – 717 | |
| Elődje | Lantpert |
| Utódja | Theudebert Theudebald II. Tassilo Grimoald |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Agilolfing-ház |
| Elhunyt | 717 |
| Édesapja |
|
| Házastársa | Folchaid |
 A Wikimédia Commons tartalmaz II. Theodo témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztés
II. Theodo az Agilolfing-házból származott. Szülei nem ismertek, feltehetően II. Garibald unokája volt. 680-tól (amikor elődjét, a püspökgyilkos Lantpertet frank nyomásra elűzték) önálló fejedelemként uralkodott Bajorországban és a bajorok egész szállásterületén. Felesége a frank Folchaid volt. Beavatkozott az itáliai longobárdok trónviszályába és 702 körül menedéket adott a menekülő Ansprandnak.
715-ben Rómába utazott, hogy II. Gergely pápával megtárgyalja egy bajor egyházi tartomány létrehozását. Valószínűleg már ekkor eltervezték a négy nagy egyházmegye (Regensburg, Freising, Passau és Salzburg) kialakítását, de a tényleges alapításra csak 739-ben, Odilo idejében került sor. Ugyanebben az évben feleségül adta lányát, Guntrudot Liutprandhoz, Ansprand fiához.
A 8. század elejétől maga mellé vette társuralkodóként fiát, Theudebertet. Végakaratában felosztotta hercegségét négy fia, Theudebert, Theudebald, Tassilo és Grimoald között.
Források
szerkesztés- Roman Deutinger: Theodo. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). Band 26, Duncker & Humblot, Berlin 2016, ISBN 978-3-428-11207-4, S. 96
- Benno Hubensteiner: Die Bayerische Geschichte. München 2009, ISBN 978-3-475-53756-1.
- Wilhelm Störmer: Die Baiuwaren. Von der Völkerwanderung bis Tassilo III. 2. Auflage. Beck, München 2007, ISBN 978-3-406-47981-6.
- Peter Landau: Die Lex Baiuvariorum. Entstehungszeit, Entstehungsort und Charakter von Bayerns ältester Rechts- und Geschichtsquelle. Verlag der Bayerischen Akademie der Wissenschaften, München 2004, ISBN 3-7696-1627-8.
- Albert Lehner: Sacerdos = Bischof. Klerikale Hierarchie in der Emmeramsvita, Leipziger Universitätsverlag, Leipzig 2007.
- Wilhelm Störmer: Theodo. In: Lexikon des Mittelalters (LexMA). Band 8. LexMA-Verlag, München 1997, ISBN 3-89659-908-9, Sp. 626.
- Sigmund Ritter von Riezler: Theodo, Herzog von Baiern. In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB). Band 37, Duncker & Humblot, Leipzig 1894, S. 713 f.
- Regina Holzinger: Theodo. In: Biographisch-Bibliographisches Kirchenlexikon (BBKL). Band 9, Bautz, Herzberg 1995, ISBN 3-88309-058-1, Sp. 858–859.
- Erika Bosl: Theodo, Herzog von Bayern. In: Karl Bosl (Hrsg.): Bosls bayerische Biographie. Pustet, Regensburg 1983, ISBN 3-7917-0792-2, S. 774
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Theodo II. című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
