III. Reginár hainaut-i gróf

Reginár (a korabeli forrásokban "Reinherus comes" v. "Regenarius comes") (920 – 973) középkori nemesúr, a németalföldi Hainaut grófja III. Reginár néven.

III. Reginár hainaut-i gróf
"Reinherus comes", "Regenarius comes"
Blason fr Hainaut ancien.svg

Hainaut grófja
Uralkodási ideje
932 958
Koronázása
932
Elődje II. Reginár
Utódja Godfrey
Életrajzi adatok
Uralkodóház House of Reginar
Született 920
Brabanti Tartományi Grófság
Elhunyt 973
Csehország
Édesapja II. Reginár
Édesanyja nem ismert
Testvérei Rudolf, Count of Hesbaye
Házastársa ?
Gyermekei Reginár, Lambert
Blason fr Hainaut ancien.svg

ÉleteSzerkesztés

Apja II. Reginár hainaut-i gróf, anyja neve nem ismert. 920-ban született, az "Annales Hanoniæ" származására nézve megadja, hogy "Raginerus [filius Ragineri dicti Longi-colli]" fia volt.[1] Apja halála után örökölte az Hainaut grófja címet, de nem ismert, hogy ténylegesen mikor vette át a grófságot, ez kb. 940 körül történhetett. Ottó 949. június 1-jén kelt oklevelében mint grófot említi ("Cuonradus dux, Herimannus dux, Hezzo comes, Godefridus comes, Rudolfus comes, Reginherus comes").[2]

Öccsével, Rudolffal együtt részt vett nagybátyjuk, Giselbert lotaringiai herceg felkelésében, de utóbbi a csatában elesett, és a két testvér behódolt I. Ottó német-római császárnak. Reginár ekkor IV. Tengerentúli Lajos francia királlyal szövetkezett. Ottó erre válaszul I. Hermann sváb herceget küldte a lázadók leverésére, amit 944-ben el is ért. Ottó egyik rokonát, Konrádot nevezte ki Lotaringia hercegévé, amivel Reginár befolyását próbálta csökkenteni. Konrád azonban fellázadt a császár ellen és Reginár kénytelen volt Ottót támogatni.

A kialakuló politikai zűrzavarban Reginár igyekezett mind több területet megszerezni magának: 956-ban elfoglalta Brüsszel városát, és a környező területeket, amelyek Gerberga francia királyné hozományába tartoztak, mikor hozzáment első férjéhez, Reginár nagybátyjához, Giselbert lotaringiai herceghez. Válaszul Lothár francia király – Gerberga és IV. Lajos nyugati frank király fia – Brúnó kölni érsekkel együtt megszállta Reginár grófságát, ostrom alá vették és elfoglalták a gróf erődítményét Chier-nél és foglyul ejtették családjával együtt. Reginár csak akkor nyerte vissza szabadságát, amikor lemondott az általa elfoglalt területekről.[3] A "Gesta Episcoporum Cameracensium" feljegyezte, hogy 958-ban Reginárt Bohémiába száműzte Brúnó kölni érsek, de később II. Ottó német-római császár visszahelyezte korábbi birtokaiba.

Családja és leszármazottaiSzerkesztés

Felesége Adela von Dachsburg, III. Hugo dachsburgi gróf és Hildegarde lánya. Reginárnak és Adelanak két gyermeke ismert:

  • Reginár (947 után – 1013), apja halála után IV. Reginár néven örökölte a grófi címet.
  • Lambert (950 – 1015. szeptember 12.) Az "Annales Hanoniæ" nevezi meg "Lambertus…comes Lovaniensis"-t, mint "Rignerii comitis Montensis" fiát. A leuveni grófi címet szerezte meg magának, 1015-ben Florennes közelében csatában esett el.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Iacobi de Guisia Annales Hanoniæ VIII.XII, MGH SS XXX Part 1, p. 114.
  2. Die Urkunden Konrad I, Heinrich I und Otto I (Sickel, Th. (ed.) MGH Diplomatum regum et imperatorum Germaniæ, I) 111, p. 194.
  3. McKitterick, R. (1983) Frankish Kingdoms under the Carolingians 751-987 (Longman, London and New York)., p. 324.

ForrásokSzerkesztés

  • Charles Cawley: Medieval Lands. Online változata a Foundation for Medieval Genealogy weboldalán [1] elérhető


Elődje:
II. Reginár hainaut-i gróf
Hainaut-i gróf
932 – 958
 
Utódja:
Godfrey hainaut-i gróf