IRAS–Araki–Alcock-üstökös
Az IRAS–Araki–Alcock-üstökös (hivatalos neve: C/1983 H1, korábbi jelölése: 1983 VII) 1983 májusában körülbelül 4,7 millió kilométer távolságban haladt el a Föld mellett. Ennek a hosszú periódusú üstökösnek a keringési ideje 964 év.[1][2]
Az üstökös a felfedezői nevét viseli. Az IRAS az Infrared Astronomical Satellite nevű csillagászati műholdnak a rövidítése, Araki (Genichi Araki Japánból) és Alcock (George Alcock az Egyesült Királyságból) pedig két amatőr csillagász. Mindkét férfi tanító, az utóbbi abban az időben már nyugdíjas volt, és a felfedezés idején éppen az ablakán nézet ki saját binokulárjával.[3][4]
A Max Planck Rádiócsillagászati Intézet munkatársai a 100 méter átmérőjű effelsbergi rádiótávcsővel az 1,3 centiméteres hullámhosszon ammóniát és vízgőzt mutattak ki az IRAS–Araki–Alcock-üstökösben. Molekula-színképelemzővel történt a vizsgálat.
Képek szerkesztés
-
Az üstökös infravörös fényképezésben -
Művészi elképzelés az Infrared Astronomical Satelliteról -
Az Effelsbergi rádiótávcső 100 méter átmérőjű antennája
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Minor Planet Center. (Hozzáférés: 2013. január 23.)
- ↑ "JPL Close-Approach Data: C/1983 H1 (IRAS-Araki-Alcock)". (Hozzáférés: 2013. január 23.)
- ↑ 'Obituary of George Alcock' BBC News, 21-12/2000
- ↑ 'Outbreak of Comet Fever Archiválva 2013. május 12-i dátummal a Wayback Machine-ben', TIME Magazine, 23-05-83. "I've discovered a wonderful star," commented Araki, "Now I've got to discover a wonderful wife."
Források szerkesztés
- Élet és Tudomány: Ammónia és vízgőz az üstökösben (Kosmos)
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Comet IRAS–Araki–Alcock című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.