Főmenü megnyitása
Az azonos nevű királynét lásd itt: Iah (királyné).

Iah vagy Jah (ỉˁḥ, kopt: ⲟⲟϩ)[1] ókori egyiptomi holdisten. Neve eredetileg csak a holdat mint égitestet jelentette, később vált istenséggé,[2] majd magukba olvasztották más lunáris istenségek (Thot, Honszu).[3]

Iah
Ozirisz-Iah ábrázolása
Ozirisz-Iah ábrázolása
Vallás ókori egyiptomi
Hieroglifa
iaHN12
Szerepe holdisten
Nem férfi
A Wikimédia Commons tartalmaz Iah témájú médiaállományokat.

IkonográfiájaSzerkesztés

Ábrázolása antropomorf: álló férfialak, gyakran Honszuhoz hasonló, fején félhold vagy telihold szimbólummal, gyakran atef-koronával. Honszu oldalfürtje helyett hármas parókát visel. Thottal való azonosítása miatt íbiszfeje is lehet.[3]

KultuszaSzerkesztés

Már a Piramisszövegekben előfordul neve, ahol a király apjának és fivérének is nevezi.[4] Alakjának fejlődésében nagy szerepet játszhatott a kapcsolat más közel-keleti államokkal, hatással lehetett rá az akkád Szín holdisten. Kultuszának fénypontja a második átmeneti korra és a korai Újbirodalomra tehető, a bevándorló majd Egyiptomot uraló hükszoszok és az őket kiűző XVIII. dinasztia idejére. A királyi család tagjai nevében is mutatta az isten iránti elkötelezettségét: a Jahmesz (Ahmesz, Ahmosze; „Jah gyermeke” vagy „Jah megszületett”) nevet többen is viselték közülük, és Kamosze fáraó nevére („a bika megszületett”) is hatással lehetett, hogy Szín istent is említették bikaként. III. Thotmesz egyik feleségének a neve Szatiah, „Jah leánya”; ez után az idő után nincs sok nyom, mely Jah kultuszára utalna.[2] Időnként Honszu felnőtt alakjának tartották, így Honszu fokozatosan magába olvasztotta, de amuletteken továbbra is megjelent, és néha más ábrázolásai is előfordulnak; megjelenése ezeken Honszuéra hasonlít, fején lunáris jelképekkel, időnként ugyanolyan, testre simuló ruhában. Az ábrázolás annyiban különbözött ilyenkor Honszuétól, hogy ifjúság fürtje helyett teljes parókát viselt, az atef-koronán néha más jelkép is volt.[5] Thottal (más néven Dzsehutival) Iah-Dzsehuti néven azonosították, ami az új hold istenét jelentette.[6] Ebben az alakjában Thot lunáris aspektusát vette át, a tudás, írás és számolás istenéét. A hold részeit írásban a törtek szimbólumaiként is használták.[7] Ozirisszel is azonosították Iahot, talán mert a hold ciklikussága az újjászületésre emlékeztetett.

Elterjedt tévhittel ellentétben a névnek etimológiailag nincs köze a Jahve névhez, hasonlóságuk véletlen egybeesés.

ForrásokSzerkesztés

  1. szerk.: Erman, Adolf & Grapow, Hermann: Wörterbuch der Aegyptischen Sprache., Im Auftrage der Deutschen Akademien (óegyiptomi és német nyelven), Berlin: Akademie Verlag (1971)  , I., p.42
  2. a b George Hart: The Routledge Dictionary of Egyptian Gods and Goddesses. London–New York, Routledge, 2005. ISBN 9780415361163 p.77
  3. a b Richard Wilkinson: The Complete Gods and Goddesses of Ancient Egypt. London, Thames and Hudson, 2003. ISBN 978-0500051207, p.111
  4. PT 1001 és 1104
  5. Wilkinson, Richard H. (2003). The Complete Gods and Goddesses of Ancient Egypt. Thames & Hudson. p. 111
  6. Remler, Pat. (2000). Egyptian Mythology A to Z: A Young Reader's Companion. Facts on File. p. 1.
  7. S. Quirke and A.J. Spencer, The British Museum Book of Ancient Egypt. London, The British Museum Press, 1992