Illatos ibolya

Illatos ibolya
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (eudicots);
Osztály:	Kétszikűek (Magnoliopsida);
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids I;
Rend:	Malpighiales;
Család:	Ibolyafélék (Violaceae);
Nemzetség:	Ibolya (Viola);
Faj:	V. odorata;
Tudományos név
	Viola odorata; L.
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Illatos ibolya témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Illatos ibolya témájú médiaállományokat és Illatos ibolya témájú kategóriát.

Az illatos ibolya (Viola odorata), népies nevén: lila ibolya, violetta, vénuszvirág vagy bájos ibolya az ibolyafélék (Violaceae) családjának Viola nemzetségébe tartozó évelő növény, Európában és Ázsiában őshonos, de Észak-Amerikában is elterjedt.

Leírása

Gyöktörzséből indák fejlődnek. Levelei tőlevelek, szíves vállúak, kerekdedek. A virágok tőkocsányon fejlődnek, sarkantyúsak. Termése tok, mely pelyhes szőrzettel borított. Illatos, fehér, vagy lila virágai tavasz közepéig nyílnak.

Alfajok

Viola odorata subsp. stolonifera J. Orell & A. Romo^[1]
Viola odorata subsp. wiedemanni (Boiss.) Kupf.^[2] – virágai nagyobbak, sötétebbek;

Felhasználása

Kandírozhatjuk, sütemények, pudingok, jégkrémek, saláták díszítésére, illatosításra használhatjuk.

Virágából az egyik legdrágább illóolajat vonják ki.

Gyógyászati

A középkorban a fekélyek borogatására használták, fontos volt sebgyógyító hatása is.^[3]

Drogja gyöktörzse, levele, ritkán virága. Hatóanyagai triterpénvázas szaponinok és szalicilsav származékok. Köptetőként légcső- és hörghurut kezelésében használatos. ^[2]

Friss, vagy szárított virágának szörpje, vagy forrázata enyhe hashajtó, hörghurut, köhögés, álmatlanság, fejfájás elleni teákban alkotórészként vagy idegnyugtató, köptető, izzasztószerként is használható.^[forrás?]

Dísznövényként

Félárnyékos helyre ültethető tavaszi dísznövény. Kékeslila, rózsaszínű, egészen fehér virágú fajtái ismertek.

Egyéb

Az illatszer- és kozmetikai ipar szintetikus anyagokat használ fel az ibolyaillatú termékekben.

Jegyzetek

↑ Trop
↑ ^a ^b Bern
↑ Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 77. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8

Források

Ehető virágok
43. Az ibolyavirágúak rendje Archiválva 2007. július 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
↑ Bern: Gyógy- és aromanövények. Szerk. Bernáth Jenő. 3. átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 2000. 585–586. o. ISBN 963-9239-96-8
↑ Trop: A taxon a Tropicos adatbázisban. Tropicos. (Hozzáférés: 2014. január 26.)

További információk

Studies on the antihypertensive and antidyslipidemic activities of Viola odorata leaves extract. PubMed. (Hozzáférés: 2014. január 26.)
Viola odorata L.. Plants for a Future. (Hozzáférés: 2014. január 26.)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Trop_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1] Trop

[Bern_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--2] Bern

[3] Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 77. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8

[1]

[2]

[3]