Információelmélet
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Az információelmélet az információval, mint az új ismeretté értelmezett adattal foglalkozó matematikai illetve hírközlési tudományterület. Főként az információ keletkezésével, struktúrájával, kezelésével, tárolásával, elérésével és továbbításával foglalkozik. Az információelmélet ezenkívül tanulmányozza az információ különböző felhasználását, az információs rendszereket. Az információelmélet megalapítói Samuel Morse (inkább előfutár), később Claude Shannon matematikus, hírközlési szakember.
Az információelmélet az elektromos hírtovábbítás kutatása során jött létre 1948 körül. Alapítói Claude Shannon, Norbert Wiener és Andrej Nyikolajevics Kolmogorov. Az információ latin eredetű szó, amely értesülést, hírt, üzenetet, tájékoztatást jelent. Az információelmélet szerint azonban az üzenet nem azonos az információval. Az átvitt adatmennyiség információtartalma attól függ, hogy a vétel helyén mennyire szünteti meg a bizonytalanságot. Például az alábbi hiányos sürgöny információtartalma attól függ, hogy naponta hány vonat jön: "Holnap érkezem, a …… órás vonattal, Károly." Ha csak egy vonat érkezik, a bizonytalanság megszűnt, ha viszont naponta sok vonat jár, nagy a bizonytalanság, az üzenet információtartalma kicsi.
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésTovábbi információk
szerkesztés- Alice és Bob – 2. rész: Alice és Bob számítógépezik
- Alice és Bob – 4. rész: Alice és Bob félreérti egymást
- Claude E. Shannon–Warren Weaver: A kommunikáció matematikai elmélete / Az információelmélet születése és távlatai; utószó Füzeséri András, Nagy Ferenc; ford. Tompa Ferenc; OMIKK, Budapest, 1986
- Destek Miklós–Lovász Zoltán: Információelméleti, számítástechnikai és méréstechnikai alapok; ELTE Jogi Továbbképző Intézet, Budapest, 2003
- Nagy Szilvia: Információelmélet; Universitas-Győr Kht., Győr, 2006
- Fodor György: Jelek és rendszerek. Egyetemi tankönyv; Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2006
- Komenczi Bertalan: Információelmélet; EKF, Eger, 2011 (Médiainformatikai kiadványok)
- Györfi László–Győri Sándor–Vajda István: Információ- és kódelmélet; 2. bőv. kiad.; Typotex, Budapest, 2005 (Az informatika elmélete)
- Yuval Noah Harari: Nexus. Az információs hálózatok rövid története a kőkorszaktól az MI-ig; ford. Torma Péter; Animus, Budapest, 2024