Iron Maiden (album)

Iron Maiden-album

Az Iron Maiden az Iron Maiden brit heavy metal együttes bemutatkozó nagylemeze, amelyet 1980. április 14-én adott ki az EMI az Egyesült Királyságban. Az USA-ban néhány hónappal később került kiadásra a Capitol Records alá tartozó Harvest Records gondozásában. Az amerikai változaton szerepelt a Sanctuary című dal is, ami Angliában csak kislemezen jelent meg. Az album a 4. helyen nyitott, és 17 hétig maradt a brit lemezeladási listán.[1] Ez volt az első és utolsó album, melyen Dennis Stratton gitározott Dave Murray mellett.

Iron Maiden
Iron Maiden
nagylemez
Megjelent1980. április 14. (UK)
1980 nyara (USA)
Felvételek1980. január
Kingsway Studios, London
StílusHeavy metal
Nyelvangol
Hossz40:39
KiadóEMI (UK)
Capitol Records (USA)
ProducerWill Malone
Kritikák
Helyezések
  • UK UK Albums Chart (#4)
  • Iron Maiden-kronológia
    The Soundhouse Tapes
    (1979)
    Iron Maiden
    (1980)
    Live!! +one
    (1980)
    Kislemezek az albumról
    1. Running Free
      Megjelent: 1980. február 8.
    2. Sanctuary
      Megjelent: 1980. május 23.
    SablonWikidataSegítség

    Az album dalai közül a Phantom of the Opera, a Running Free, a Sanctuary és az Iron Maiden című dalok később az együttes szinte minden koncertjén bekerültek a műsorba. Az élő fellépéseken az Iron Maiden dal közben Eddie, az együttes kabalafigurája, mindig megjelenik a színpadon, teljes életnagyságban.

    A Strange World kivételével az album összes dala megjelent később a Bruce Dickinson-féle felállások előadásában, rendszerint koncertalbumokon ill. a Prowler és a Charlotte the Harlot újrafelvett változatai az 1988-as The Evil That Men Do maxi kislemez B-oldalán.

    A lemezt 2017-ben a Rolling Stone magazin Minden idők 100 legjobb metalalbuma listáján a 13. helyre rangsorolta.[2] Az album szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben.

    Történet

    szerkesztés

    A lemez producere Will Malone, egy veterán szakember volt, de a kezdő zenekarral végzendő munka nem igazán érdekelte, ráhagyta az együttesre és Martin Levan hangmérnökre, hogy mit csinálnak.[3] A felvételek a Kingsway Studiosban, míg a keverés a Morgan Studiosban zajlott Londonban, 1980 elején. A felvételek megkezdése előtt a csapat megvált Tony Parsons gitárostól, és Doug Sampson dobostól. Helyükre Dennis Stratton (ex-United) és Clive Burr (ex-Samson) érkeztek.[4]

    A dalok többségét a basszusgitáros Steve Harris írta, kettőt Paul Di'Anno énekessel közösen, míg a Charlotte the Harlot című dal Dave Murray gitáros szerzeménye. Utóbbi szám az első darabja volt azoknak a daloknak, melyekben Charlotte a szajha életét dolgozták fel. Az epikus Phantom of the Opera dalt a francia író, Gaston Leroux, Az Operaház fantomja c. novellája ihlette, jóval a híres Webber musical 1986-os bemutatóját megelőzve.

    Az album első kislemeze a Running Free volt, B-oldalán a nagylemezről lemaradt Burning Ambition c. dallal. 1980. február 8-án jelent meg, és felkerült a brit slágerlistára. Ennek apropóján az Iron Maident meghívták a BBC Top of the Pops c. tévéműsorába, hogy adják elő a Running Free-t [1]. Az együttes csakis élőben volt hajlandó játszani, amire a The Who 1972-es szereplése óta nem volt példa a műsorban.[3]

    A lemezfelvétel után az album áprilisi megjelenéséig az Iron Maiden folyamatosan koncertezett az Egyesült Királyságban. Februárban önállóan, a Metal For Muthas Tour keretében koncerteztek, majd márciusban a Judas Priest előzenekara voltak annak angliai turnéján. Ez az intenzív jelenlét is hozzájárult ahhoz, hogy az április közepén megjelent első Iron Maiden album rögtön a brit lemezeladási lista 4. helyén nyitott. A lemez hangzását sokat kritizálta később az együttes (főleg Harris), de sok rajongó a dalok nyers, szinte punkos megszólalása miatt a mai napig kedveli az anyagot.

    A lemezbemutató turné főzenekarként egy 42-állomásos angliai koncertsorozattal vette kezdetét.[4] Az album májusban megjelenő második kislemeze a Sanctuary volt. A címadó szám felkerült a bemutatkozó album amerikai változatára, de az eredeti brit kiadáson nem szerepelt. Augusztus végétől október közepéig a Kiss előzenekaraként Nyugat-Európa nagyvárosaiban léptek fel. A november végi újabb angliai koncerteken azonban már Dennis Stratton helyén Adrian Smith (ex-Urchin) játszott az Iron Maiden gitárosként. Stratton a Women in Uniform kislemezen szerepelt utoljára.[3]

    Az album dalai

    szerkesztés
    Eredeti angol kiadás
    # CímSzerző(k) Hossz
    1. ProwlerSteve Harris 3:55
    2. Remember TomorrowPaul Di'Anno, Harris 5:27
    3. Running FreeDi'Anno, Harris 3:17
    4. Phantom of the OperaHarris 7:20
    5. Transylvania (instrumentális)Harris 4:05
    6. Strange WorldHarris 5:45
    7. Charlotte the HarlotDave Murray 4:12
    8. Iron MaidenHarris 3:35
    Eredeti amerikai kiadás
    # CímSzerző(k) Hossz
    1. ProwlerHarris 3:55
    2. Remember TomorrowDi'Anno, Harris 5:27
    3. Running FreeDi'Anno, Harris 3:17
    4. Phantom of the OperaHarris 7:20
    5. Transylvania (instrumentális)Harris 4:05
    6. Strange WorldHarris 5:45
    7. SanctuaryDi'Anno, Murray, Harris 3:14
    8. Charlotte the HarlotMurray 4:10
    9. Iron MaidenHarris 3:31
    1995-ös újrakiadás bónusz lemeze
    # CímSzerző(k) Hossz
    1. SanctuaryDi'Anno, Murray, Harris 3:14
    2. Burning AmbitionHarris 2:42
    3. Drifter (Live at the Marquee, London 1980)Harris 6:04
    4. I've Got the Fire (Live at the Marquee, London 1980)Ronnie Montrose 3:14
    1998-as remaszterelt újrakiadás
    # CímSzerző(k) Hossz
    1. ProwlerHarris 3:55
    2. SanctuaryDi'Anno, Murray, Harris 3:14
    3. Remember TomorrowDi'Anno, Harris 5:27
    4. Running FreeDi'Anno, Harris 3:17
    5. Phantom of the OperaHarris 7:08
    6. Transylvania* (instrumentális)Harris 4:19
    7. Strange World*Harris 5:30
    8. Charlotte the HarlotMurray 4:12
    9. Iron MaidenHarris 3:35

    * Az 1998-as újrakiadáson a Transylvania dal lecsengése, valamint az azt követő Strange World dal intrója a Transylvania dal sávjának végére kerültek, míg eredetileg mindkettő a Strange World sávjának kezdetén foglaltak helyet.

    Közreműködők

    szerkesztés

    Minősítések

    szerkesztés
    Év Ország Minősítés Eladott
    példányszám
    1981 Egyesült Királyság[5] ezüstlemez 60 000
    1983 Kanada[6] aranylemez 50 000
    1985 Egyesült Királyság[5] aranylemez 100 000
    1995 Egyesült Királyság[5] platinalemez 300 000
    1996 Németország[7] aranylemez 250 000
    2006 Kanada[6] platinalemez 100 000
    1. Chart Stats UK – Iron Maiden: Iron Maiden
    2. The 100 Greatest Metal Albums of All Time. Rolling Stone. (Hozzáférés: 2017. július 13.)[halott link]
    3. a b c Polgár Péter. A Vasszűz fogságában – Az Iron Maiden sztori (2006). ISBN 963-9685-09-7 
    4. a b MusicMight.com – Iron Maiden biográfia, 1979-1980. [2016. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 4.)
    5. a b c BPI Certified Awards, Searcable Database. [2013. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 26.)
    6. a b CRIA Certifications, Searcable Database. [2016. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 26.)
    7. Bundesverband Musikindustrie, Gold-/Platin Datenbank

    Fordítás

    szerkesztés
    • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) (Iron Maiden (album) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.