Ivan Mužić
Ivan Mužić (Salona, 1934. szeptember 14. – Split, 2021. március 22.), horvát jogász, történész, publicista, katolikus laikus aktivista.
Ivan Mužić | |
Született | 1934. szeptember 14.[1][2] Salona |
Elhunyt | 2021. március 22. (86 évesen) Split |
Állampolgársága | horvát |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Zágrábi Egyetem |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésA spliti Klasszikus Gimnáziumban érettségizett 1953-ban.[3] A Zágrábi Egyetemen szerzett jogi diplomát 1958-ban.[4] Tagja volt a spliti és makarskai érsekség első lelkipásztori tanácsának. A Horvát Katolikus Egyház küldötte volt az 1967-es római katolikus világkongresszuson. 1965-től 1972-ig ügyvédként dolgozott, amikor a kommunista rezsim ellenségeként felfüggesztették.[4] Közben 1971 végén doktorált a Zágrábi Egyetem Jogi Karán.[5] Kétszer került börtönbe horvát nacionalistaként.[3] Először 1956-ban Rómából hazatérve, de az ügyészség nem tudta bizonyítani, hogy bűncselekményt követett el. Másodszor 1972 márciusában, a horvát tavasz összeomlása után másodszor is megvádolták állítólagos horvát nacionalizmussal, és húsz napig volt előzetes letartóztatásban.[5] 1972 és 1975 között a spliti kerületi bíróság előtt politikai pert folytattak ellene, de a zágrábi legfelsőbb bíróság 1975-ben „bizonyítékok hiányában” felmentette.
Aktív katolikus laikus volt, de sohasem vállalt egyházi pozíciót. Számos vallási tárgyú előadást tartott. 1990. december 13-án Rómában a Pápai Antonianum Egyetem nagytermében rendezett ünnepi ülésen tartott beszédet Alojzije Stepinac bíboros emlékére.[5] Miután az 1990-es években újraindult a Matica hrvatska tevékenysége, tagja lett a Matica spliti szervezetének. Tagja volt néhány más kulturális társaságnak és egyesületnek (Horvát Honőrség, Horvát Kulturális Tanács, Horvát Régészeti Társaság, stb.).[5] Számos hazai és nemzetközi kitüntetésben és díszdoktori címben részesült, 2003 áprilisában pedig megkapta a Split-Dalmácia Megye Életműdíját. Életének utolsó tíz évében kerülte a nyilvános szerepléseket és könyvbemutatókat, de szinte minden évben megjelent egy-két könyv visszaemlékezéseivel és feljegyzéseivel.[3] 2021. március 22-én hunyt el, március 25-én helyezték örök nyugalomra a solini temetőben.[5]
Tudományos munkássága
szerkesztésTörténészi munkásságának fő területei a szabadkőművesség („Masonstvo u Hrvata” a horvát szabadkőművesség című monográfiájának 2005-ben már nyolcadik, kiegészített kiadása jelent meg)[3] és a horvátok eredete volt.[4] A legnagyobb port a horvátországi szabadkőművességről írt könyvei kavarták fel, melyekben bizonyította, hogy a két világháború közötti jugoszláviai szabadkőművesség fő célja a horvát katolikus egyház Rómától való elszakítása volt. A világ szabadkőműves szaktekintélyei kiválónak, alaposnak és tárgyilagosnak értékelték ezeket a könyveket. 1987-ben Bogdan Radica Mužićot „legnagyobb kortárs történészünknek” nevezte.[5]
Különös figyelmet keltettek a horvátok eredetéről és őshazájáról szóló könyvei. Folytatta Nada Klaić történész gondolatát (A horvátok története a kora középkorban című könyvében, 1971), hogy „a horvát történelem első oldala még nincs teljesen megírva”. Szorgalmazta a horvát történelem gyökereinek antropológiai és antropogenetikai kutatását.[5] Az ezredforduló legújabb tudományos antropogenetikai kutatásai a törzsek és népek, valamint nem asszimilálható haplocsoportjaik mozgását nyomon követő genetikai kutatásai részben megerősítették azt az alapvető állítását, miszerint a mai horvátokban a balkáni őslakosok génjei dominálnak és a Balkán délszláv területein a balkáni őslakosság génjei az uralkodóak.[5] Szenvedélyes vitapartner volt a horvát nemzeti kérdések és katolicizmus tárgyában. 1967-től napjainkig mintegy hatvan könyve jelent meg, közülük több bővített kiadásban, illetve később más néven.[3]
Fő művei
szerkesztés- Razmatranja o povijesti Hrvata, Split, 1967.
- Hrvatska politika i jugoslavenska ideja, Split, 1969.
- Izrael i Antikrist, Crkva u svijetu, Split, 1975.
- Katolička crkva, Stepinac i Pavelić Split, 1978.
- Stjepan Radić, Split, 1980.
- Masonstvo u Hrvata, Split, 1983.
- Smisao masonstva, Split, 1984.
- Hrvati i autohtonost (Podrijetlo i pravjera Hrvata), Zagreb, 1989.
- Hitler i Izrael, Split, 1995.
- Hrvatska povijest, Split, 2002.
- Mjesec u Hrvata i Zmajeva pećina, Split, 2003
- Zlodusi u Hrvatskoj, Split, 2004.
- Hrvatska povijest devetoga stoljeća, Split, 2006.
- Vjera Crkve bosanske: krstjani i pogani u srednjovjekovnoj Bosni, Split, 2008.
- O hrvatskoj etnogenezi i masonstvu u Hrvata: obračuni, Split, 2009.
- Hrvatska kronika u Ljetopisu popa Dukljanina, Split, 2011.
- Hrvatski vladari od sredine VI. do kraja IX. stoljeća, Split, 2012.
- Alojzije Stepinac, Split, 2013.
- Sikstinska Madona, Split, 2014.
- Sudbina i sloboda volje, Split, 2014.
- Sjećanja na Franu Franića, Franju Tuđmana i Zvonka Bušića: s komentarima, Split, 2015.
- Ivan Meštrović i slobodno zidarstvo, Split, 2015.
- Sveti Juraj u Hrvata, Matica hrvatska, Split, 2015.
- Jozo Kljaković i slobodno zidarstvo, Split, 2016.
- Jeruzalemski Hram na kraju vremena, Split, 2016.
- O Josipu Manoliću, Eugenu Laxi i Simboličkoj Velikoj loži Libertas, Split, 2016.
- O hrvatskom masovnom pokretu 1971. godine u Splitu, Split, 2017.
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- ↑ Histografija: Preminuo Ivan Mužić (1934-2021). http://historiografija.hr (Hozzáférés: 2022. május 2.)
- ↑ Hrvatska enciklopedija: Hrvatska enciklopedija: Mužić, Ivan. http://www.enciklopedija.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (Hozzáférés: 2022. május 2.)
- ↑ Vuković: Mladen Vuković: Otvarao je put najosjetljivijim temama hrvatske povijesti. www.matica.hr (Hozzáférés: 2022. május 2.)