Jövedéki orgazdaság
A jövedéki orgazdaság Magyarországon egy önálló bűncselekmény volt a már hatályon kívül helyezett 1978. évi IV. törvény (Büntető Törvénykönyv) szerint. Volt vétségi és bűntetti alakzata is. Gondatlanul is elkövethető volt.
Több más bűncselekménnyel együtt összevonta a 2011. évi LXXX. törvény, és megalkotta a költségvetési csalás különös részi tényállását. A hatályos Büntető Törvénykönyvben (2012. évi C. törvény) a jövedéki orgazdaság különálló szabályozása is megszűnt, e cselekmények 2020. december 31-ig a vagyon elleni bűncselekmények között szabályozott orgazdaság, a 20201. január 1-jétől hatályos Btk. szerint a pénzmosás tényállása alá tartoznak.[1]
Fogalma szerkesztés
Aki vagyoni haszonszerzés céljából más által jövedéki adózás alól elvont terméket megszerez, tart, felhasznál, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, vétséget követ el, és 2 évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.[2] Nem valósul meg bűncselekmény, ha a jövedéki termék értéke nem haladja meg az ötvenezer forintot.
A büntetés bűntett miatt 3 évig terjedhet a szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős értékű jövedéki termékre, vagy üzletszerűen követik el.[3]
Egy évtől 5 évig terjedhet a szabadságvesztés, ha a bűncselekményt, illetve a jelentős értékű jövedéki termékkel kapcsolatos orgazdaságot üzletszerűen követik el.[4]
A büntetés 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt különösen jelentős értékű jövedéki termékre, vagy a különösen nagy értékű jövedéki termékkel kapcsolatos orgazdaságot üzletszerűen követik el.
Célzatosság szerkesztés
Haszonszerzési célzatra is szükség van e bűncselekmény megállapításához, nemcsak az említett magatartásokra. ennek hiányában nem beszélhetünk jövedéki orgazdaságról.
Gondatlanság szerkesztés
A jövedéki orgazdaságnak gondatlan formája is van. Aki ugyanis különösen nagy vagy azt meghaladó értékre gondatlanságból követi el a bűncselekményt, vétség miatt 1 évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Ebből következik, hogy a kisebb értékre gondatlanságból elkövetett orgazdaság nem bűncselekmény. A vagyoni haszonszerzési célzatnak ilyenkor is fenn kell állnia, a szándékos bűncselekménnyel ellentétben azonban az elkövető itt nem tudta, csak gyaníthatta, hogy jövedéki adózás alól elvont termékről van szó.
A jövedéki termék értéke szerkesztés
A jövedéki termék értékének megállapításánál a jogszerűen előállított jövedéki termék értékét kell figyelembe venni.
Története szerkesztés
A jövedéki orgazdaság tényállását a 2001. évi LIX. törvény iktatta be az 1978. évi IV. törvénnyel megállapított magyar Büntető Törvénykönyvbe 2001. július 20-ától, a visszaélés jövedékkel és a jövedékkel visszaélés elősegítése tényállásával együtt[5] (E három bűncselekményt együttesen jövedéki bűncselekményeknek nevezték. [6]
Több más bűncselekménnyel együtt összevonta a 2011. évi LXXX. törvény, és megalkotta a költségvetési csalás különös részi tényállását. A hatályos Büntető Törvénykönyvben (2012. évi C. törvény) az utóbbi néven szerepel.
Források szerkesztés
- 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről
- 2001. évi LIX. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról
- 1997. évi CIII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól (Jöt.)
- 2011. évi LXXX. törvény
- Jacsó Judit: A költségvetési csalás
- 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ https://jog.tk.mta.hu/uploads/files/19_JacsoJ.pdf
- ↑ 311/A. § (1) bek.
- ↑ Btk. 311/A. § (2) bek.
- ↑ Btk. 311/A. § (3) bek.
- ↑ mint Btk. 311. §, Btk. 311/A. § és Btk. 311/B. §
- ↑ http://cegvezetes.hu/2001/12/jovedeki-buncselekmenyek/
|
Ez a jogtudománnyal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |