Wikipédia

JavaScript

(Javascript szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 28.


A JavaScript programozási nyelv egy objektumorientált, prototípus-alapú szkriptnyelv, amelyet weboldalakon elterjedten használnak. Ebből fejlődött ki a TypeScript, ami a JavaScript típusos változatának tekinthető.

JavaScript
ParadigmaMulti-paradigma: szkript, objektumorientált (prototípus-alapú), imperatív, funkcionális
Jellemző kiterjesztés.js
Megjelent1996. május
TervezőBrendan Eich
FejlesztőNetscape Communications Corporation, Mozilla Alapítvány
Utolsó kiadás
  • ECMAScript 2024 (stabil verzió, 2024. június, 15th edition, ES2024, ES15)[1]
  • ECMAScript 2025 (kiadás előtti verzió, 2024. március 27., ES2025)[2]
Típusosságdinamikus, duck
MegvalósításokKJS, Rhino, SpiderMonkey, V8, Carakan, Chakra
Hatással volt ráScheme, Self, Java, C, Python, AWK, HyperTalk
Befolyásolt nyelvekActionScript, AtScript, CoffeeScript, Dart, JScript .NET, Objective-J, QML, TypeScript, Node.js, LiveScript
Weboldal

Története

szerkesztés
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul.
Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!
 

Elkészülése a Netscape-nél

szerkesztés

Eredetileg Brendan Eich, a Netscape Communications mérnöke fejlesztette ki; neve először Mocha, majd LiveScript volt, később „JavaScript” nevet kapott, és szintaxisa közelebb került a Sun Microsystems Java programozási nyelvéhez. A JavaScriptet először 1997–99 között szabványosította az ECMA „ECMAScript” néven. A jelenleg is érvényes szabvány az ECMA-262 Edition 3 (1999. december), ami a JavaScript 1.5-nek felel meg. Ez a szabvány egyben ISO szabvány is.

A Microsoft általi átvétele

szerkesztés

A Microsoft 1995-ben kifejlesztette az Internet Explorert, ami a Netscape-pel való böngészőháborúhoz vezetett. A Microsoft a Netscape Navigator JavaScript-feldolgozójának forráskódja segítségével létrehozta a sajátját, a JScriptet.

A JScript először 1996-ban jelent meg a CSS kezdeti támogatása és a HTML néhány kiegészítése mellett. E megvalósítások merőben különböztek a Navigatorban alkalmazottaktól,[3][4] ami megnehezítette a fejlesztőknek, hogy a weblapjaik mindkét webböngészőben jól működjenek, és ami a „Netscape-en működik legjobban” és „Internet Exploreren működik legjobban” széles körű használatához vezetett sok éven át.[3][5]

A JScript felemelkedése

szerkesztés

1996 novemberében a Netscape elküldte a JavaScriptet az ECMA International-nek, ami a sztenderddé válás kiindulópontja. Ez vezetett 1997 júniusában az első ECMAScript nyelv hivatalos kiadásához.

A sztenderdizációs folyamat néhány évig folytatódott, közben az ECMAScript 2 1998 júniusában, az ECMAScript 3 1999 decemberében lett kiadva. Az ECMAScript 4-en a munka 2000 decemberében kezdődött.

Közben a Microsoft egyre dominánsabb lett a böngészőpiacon. A 2000-es évek elejére az Internet Explorer részesedése elérte a 95%-ot.[6] Ez azt jelenti, hogy a JScript tulajdonképp sztenderddé vált a weben.

A Microsoft eleinte részt vett a sztenderdizációban, s néhány tervezetet is megvalósított, de végül megszűnt közreműködni.

ECMAScript 5

szerkesztés
 Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Éves frissítések

szerkesztés
 Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Szerkesztés, előállítás

szerkesztés

A JavaScript kód vagy a HTML fájlban, vagy külön (jellemzően .js kiterjesztésű) szövegfájlban van. Ezek a fájlok tetszőleges szövegszerkesztő (nem dokumentumszerkesztő) programmal szerkeszthetőek.

Futási környezete

szerkesztés

A JavaScript esetében a futási környezet jellemzően egy webböngésző, illetve annak JavaScript-motorja.

JavaScript alkalmazások futtathatók továbbá a böngészőn kívül is, Node.js vagy Deno segítségével, melyek Windows, macOS és Linux alapú operációs rendszerekkel is kompatibilisek.

JavaScript programok Windows alapú környezetben futtathatók továbbá a wscript.exe és a cscript.exe segítségével is.

Inkompatibilitások

szerkesztés

Bár a nyelvet szabványosították, mégis részben különbözően implementálják a JavaScriptet a különböző böngészők.

Adattípusok

szerkesztés
Elsődleges elemi adattípusok
  • String (karakterlánc)
  • Number (szám, lehet tizedestört vagy egész szám is)
  • Boolean (értéke igaz vagy hamis)
Speciális típusok
  • Undefined (meghatározatlan, így nincs értéke)
  • Null (kifejezetten semmiként van meghatározva)
Összetett típusok
  • Object (objektum)
  • Array (lista, amely több különböző adattípust is tartalmazhat)
  • Set (speciális lista, amely minden értékből csak egyet tartalmazhat)
Fontosabb objektumok
  • Date (dátum)
  • RegExp (reguláris kifejezés)
  • Function (függvény)
  • Math (matematikai függvények gyűjteménye)

A string típusú adatokat aposztróf ('...'), idézőjel ("...") vagy backtick (`...`) pár közé írjuk. Mindhárom megoldás lehetséges, így az éppen nem használt jeleket is tartalmazhatja a szöveg. 

var a = "I'm sorry.";
var b = 'Idézőjel: (")';
var c = " \" ' ";

ami egyszerűbben:

var a="I'm sorry.", b='Idézőjel: "', c="\"'";

Az első példában az aposztróf, a másodikban az idézőjel tagja a string adatnak, míg a harmadik példában mind a kettő. A harmadik példában a backslash karakter miatt nincs speciális jelentése az idézőjelnek. Számszerű értékek lehetnek egész (decimális, hexadecimális, oktális), vagy tizedes számok. Léteznek különleges értékek is, mint az előzőekben említett NaN (Not a Number, azaz: Nem szám) érték, amit akkor használ a nyelv, ha értelmezhetetlen a matematikai művelet eredménye, például 0/0. Lehet még pozitív, vagy negatív végtelen, vagy szintén pozitív/negatív 0 érték. A JavaScript különbséget tesz a két 0 között.

Változók

szerkesztés

A JavaScript nyelvben minden változót előzetesen deklarálni kell. Ezt globális szinten a var, lokális szinten a let vagy a const kulcsszóval tudjuk megtenni. Utóbbi használata esetén az értéke nem megváltoztatható. Az ES6 változat óta a var mellőzött, helyette a let használata javasolt. Lehet csoportos deklaráció is, amikor vesszővel elválasztva több változót megadunk, és akár értéket is rendelhetünk hozzájuk.

Globális

A var kulcsszóval definiált változók globális változók, tehát mindenhonnan elérhetőek. Használatuk mellőzendő, mivel könnyen okozhat nehezen felderíthető hibákat.

Lokális

Deklarálásuk a let kulcsszóval történik. Csak a változók definiálásának helyén, az adott szinten (scope) láthatóak.

Változók deklarálása
//Globális változók
var str;
var int1, int2, int3;
var a = [], b, c = d = 0;
var i = 1;
var j = null;

//Lokális változók
let str = "Lorem ipsum";
let str1, str2, str3;
let wheels = 2;
let myObject = {};
let myArr = [0, 1, 2, 3];
let isUsed = undefined;
const height = 6;
height = 7; // HIBA: a height értéke nem módosítható

A fentiekben többféle deklarációra látunk példát. Fontos megjegyeznünk, hogy értékadás nélkül a változó típusa undefined lesz. Az ötödik esetben pedig a j változó null értéket kap. A különbség a két fogalom között az, hogy a null úgy viselkedik, mint egy 0 szám érték, a definiálatlan típus pedig egy speciális érték: NaN (Not a Number). A két érték összehasonlítása egyenlőséget mutat minden esetben.

Látható, hogy a deklarációt lehet vegyesen is használni: a egy üres tömb (Array), b értéke undefined, c és d pedig 0.

Arra is van lehetőség, hogy a deklaráló kulcsszót elhagyjuk, viszont ilyenkor az értékadás kötelező, és a változó globálisan elérhető lesz.

A JavaScript nyelv case-sensitive, ami annyit tesz, hogy nem mindegy, hogy kis- vagy nagybetűt használunk. Figyeljünk erre oda, főként ha ezen tekintetben eltérő szabályú keretbe helyezzük a JavaScript kódrészletet, például ASP-be!

Operátorok

szerkesztés

Az operátorok típusai

szerkesztés

Aritmetikai operátorok

szerkesztés

Összeadás (+)

Az összeadás kétoperandusú művelet. Számokat ad össze, 

z=3+4;   // z egyenlő 7-tel

és karakterfüzéreket láncol össze. 

z="3"+"4";         //z egyenlő "34"-gyel
udv="Hel"+"lo";   // az udv megegyezik a "Hello"-val

Kivonás (-)

Ha kétoperandusú műveletként használjuk, akkor a kivonás (-) művelettel két számot vonhatunk ki egymásból. 

x=4-3;   // x egyenlő 1-gyel
x=3-4;   // x egyenlő -1-gyel

Ha egyoperandusú műveletként használjuk, akkor ez az operátor az értéket az ellentettjére alakítja. 

x=6;
y=-x;    // y egyenlő -6-tal
z=-y;    // z jelen esetben megegyezik 6-tal

Ha az operátort nem szám típusú értékekkel használjuk, akkor megpróbálja kiszámolni a különbséget olyan módon, hogy szám típusú értékké alakítja őket.

Szorzás (*)

A szorzás (*) kétoperandusú művelet, amelynek segítségével két számot szorozhatunk össze. 

z=2*3;   // z egyenlő 6-tal

Ha az operátort nem szám típusú értékekkel használjuk, akkor megpróbálja kiszámolni a szorzatot olyan módon, hogy szám típusú értékké alakítja őket.

Osztás (/)

Az osztás (/) olyan kétoperandusú művelet, amely az első operandust elosztja a másodikkal. 

z=6/3;   // z egyenlő 2-vel
z=3/2;   // z egyenlő 1.5-del

A nullával való osztás speciális értéket eredményez. 

z=3/0;   // z POSITIVE_INFINITY-vel egyenlő
z=-3/0;  // z NEGATIVE_INFINITY-vel egyenlő
z=0/0;   // z NaN-nal egyenlő

Ha ez operátort nem szám típusú értékekkel használjuk, akkor megpróbálja kiszámolni a hányadost olyan módon, hogy szám típusú értékké alakítja őket.

Maradékos osztás (%)

A maradékos osztást (%) szokás modulo-műveletnek is nevezni. A két operandus osztása során keletkezett maradékot adja vissza. 

z=7%2;   // z egyenlő 1-gyel
z=6%2;   // z egyenlő 0-val

Ha az operátort nem szám típusú értékekkel használjuk, akkor megpróbálja kiszámolni a maradékot olyan módon, hogy szám típusú értékké alakítja őket.

Inkrementálás (++)

Az inkrementálás (++) egyoperandusú művelet, amelynek segítségével egy számot lehet inkrementálni, azaz hozzá adni egyet. A művelet lehet pre- és posztinkrement. A preinkrement azelőtt végrehajtódik, mielőtt az utasítás további műveletei végrehajtódnának. 

x=5;
y=++x;   // mind az x, mind az y egyenlő 6-tal

A posztinkrement azután hajtódik végre, miután az utasítás összes többi művelete végrehajtódott. 

x=5;
y=x++;   // az x 6-tal, az y 5-tel egyenlő

Ha az operátort nem szám típusú értékekkel használjuk, akkor az inkrementálást megpróbálja kiszámolni olyan módon, hogy szám típusú értékké alakítja az operandusokat.

Dekrementálás (--)

A dekrementálás (--) egyoperandusú művelet, amelynek segítségével egy számot lehet dekrementálni, azaz értékéből egyet kivonni. A művelet lehet pre- és posztdekrement.

A predekrement azelőtt végrehajtódik, mielőtt az utasítás további műveletei végrehajtódnának. 

x=5;
y=--x;   // mind az x, mind az y egyenlő 4-gyel

A posztdekrement azután hajtódik végre, miután az utasítás összes többi művelete végrehajtódott. 

x=5;
y=x--;   // az x 4-gyel, az y 5-tel egyenlő

Ha az operátort nem szám típusú értékekkel használjuk, akkor az dekrementálást megpróbálja kiszámolni olyan módon, hogy szám típusú értékké alakítja az operandusokat.

Logikai operátorok

szerkesztés
  • logikai és: a && b
  • logikai vagy: a || b
  • tagadás/negálás: !a
  • kisebb mint: <
  • nagyobb mint: >
  • kisebb egyenlő: <=
  • nagyobb egyenlő: >=
  • egyenlő: == (értékszintű összehasonlítás)
  • nem egyenlő: != (értékszintű összehasonlítás)
  • feltételes hármas: ?:
  • vessző: ,
  • teljesen egyenlő: === (érték és típus szintű összehasonlítás)
  • nem teljesen egyenlő: !== (érték és típus szintű összehasonlítás)
  • a kettős tagadás nem elemi művelet, gyakran egy érték logikai típusúvá alakítására használják (eredménye true vagy false): !!a
alert( !!"non-empty string" ); // true
alert( !!null );               // false

A különbség az egyenlő (==) és teljesen egyenlő (===) operátorok között az, hogy a fordító az egyenlőség esetén a kiértékelés előtt „kikényszeríti” a hasonlóságot, tehát például: egy numerikus és karakteres 1, ill. "1" érték összehasonlítása egyenlőséget eredményez, míg a teljes egyenlőség vizsgálatánál nem.

Az értéknövelő és -csökkentő operátor a hozzá kapcsolódó értékhez hozzáad, vagy kivon belőle egyet. 

a = ++a;
b = a++;

Ha az operátor elöl áll, akkor előbb történik meg az érték növelése, ha viszont hátul áll az operátor, akkor előbb az értékadás (b = a) valósul meg, és utána mellesleg nő az "a" változó értéke 1-gyel. Hasonlóképpen az értékcsökkentő operátornál.

A feltételes hármas (? :) operátor esetén a kérdőjel előtt egy logikai kifejezés szerepel. Ha a kiértékelés eredménye igaz, akkor a "?" és ":" közötti értéket adja vissza az operátor, ellenkező esetben a ":" utáni értéket.

A bitszintű jobbra eltolás két változata között a különbség az, hogy amíg a ">>" esetén az előjelbit értékét használja az új értékhelyek feltöltésére a bal oldalon, addig a ">>>" operátor esetén mindig 0 értékekkel tölti fel az üres helyeket. 

a = b >> 2;
b = a >>> 2;

A műveletek során a második kifejezésben megadhatjuk, hogy hány értékhellyel tolódjon el a bináris adatsor. 

x += y;
x = x + y;

String operátorok

szerkesztés
  • konkatenáció (összefűzés) c=a+b
  • részstring-képzés: stringobjektum.substring(kezdet,hossz)

Bitszintű műveletek

szerkesztés
  • bitszintű negálás: ~
  • bitszintű balra eltolás: <<
  • bitszintű jobbra eltolás: >>
  • előjel nélküli jobbra eltolás: >>>
  • bitszintű és: &
  • bitszintű kizáró vagy: ^
  • bitszintű vagy: |

Értékadó operátorok

szerkesztés
  • értékadás: =
  • összetett értékadás: OP= (például: a += 2; c -= 3; d /= 9; stb.)

Vegyes operátorok

szerkesztés
  • törlés: delete
  • típus: typeof
  • értékadás kiküszöbölése: void
  • példánya-e: instanceof
  • új: new
  • tartalmazás, benne: in

Típuskényszerítés

szerkesztés

A JavaScript esetében könnyű az átmenet a változó típusok között. Ha a feldolgozó kiértékel egy kifejezést, akkor az alábbi szabályok szerint jár el:

Tevékenység Eredmény
szám és szöveg összeadása A szám a szövegbe épül
logikai érték és szöveg összeadása A logikai érték a szövegbe épül
szám és logikai érték összeadása A logikai érték a számba épül

Műveletek precedenciája

szerkesztés

mdc operátori precedencia[7]

Operátorok asszociativitása

szerkesztés
 Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Kivételkezelés

szerkesztés 
try {
.
<utasítások>
.
}
catch(e){
..
<utasítások>
..
}

A JavaScript alapobjektumai és függvényei

szerkesztés
Megnevezés Leírás
Array tömb objektum
Boolean logikai értékeket leíró és azok kezelését szolgáló beépített objektum
Date dátumkezelésre szolgáló beépített objektum
eval() JavaScript kód végrehajtása a paraméterként megadott karakterláncból (Biztonsági kockázatot rejtő, veszélyes függvény!)
Math matematikai függvények használatát biztosító beépített objektum
MimeType MIME típusok kezelésre szolgáló beépített objektum
Number számok megvalósítását szolgáló beépített objektum
parseFloat() a numerikus értéket képviselő objektumból kinyeri a lebegőpontos számot
parseInt() a numerikus értéket képviselő objektumból kinyeri az egész számot
RegExp reguláris kifejezések kezelésre szolgáló beépített objektum
String sztringek megvalósítását és kezelését szolgáló beépített objektum
BigInt nagy egészek tárolására alkalmas adattípus

Math.

szerkesztés
Kód Leirás
Math.abs(x) Visszatér a szám abszolút értékével
Math.acos(x) Visszatér a szám arkusz koszinuszával (radián)
Math.asin(x) Visszatér a szám arkusz szinuszával (radián)
Math.atan(x) Visszatér a szám arkusz tangensével (radián)
Math.cbrt(x) Visszatér a szám köbgyökével
Math.ceil(x) Visszatér a nem egész szám felfelé kerekített értékével
Math.cos(x) Visszatér a szám koszinuszával (radián)
Math.E Visszatér az 'e' számmal (kb. 2,71)
Math.floor(x) Visszatér a nem egész szám felfelé kerekített értékével
Math.LN2 Visszatér a 2 'e' alapú logaritmusával
Math.LN10 Visszatér a 10 'e' alapú logaritmusával
Math.log(x) Visszatér a szám 'e' alapú logaritmusával
Math.max(x, y, z, ...) Visszatér a legnagyobb számmal
Math.min(x, y, z,.....) Visszatér a legkisebb számmal
Math.PI Visszatér a 'pi' számmal (kb. 3,14)
Math.pow(x, y) Visszatér a szám hatványával 'x' az alap és az 'y' a kitevő
Math.random() Visszatér egy random számmal 0 és 1 között
Math.round(x) Visszatér a nem egész szám kerekített értékével
Math.sin(x) Visszatér a szám szinuszával (radián)
Math.sqrt(x) Visszatér a szám négyzetgyökével
Math.tan(x) Visszatér a szám tangensével (radián)

JavaScript események

szerkesztés

Az oldal egészére vonatkozó események

szerkesztés
Esemény Eseménykezelő Bekövetkezése
Load onLoad Az oldal minden objektuma letöltődése után
Resize onResize Dokumentum átméretezésekor
Scroll onScroll Dokumentum görgetésekor
Unload onUnload Dokumentum eltávolítása esetén ablakból vagy frame-ből. Érvényes BODY, FRAMESET elemekre.

Egéresemények

szerkesztés
Esemény Eseménykezelő Bekövetkezése Menete Érvényes
Click onClick Az adott elemre való egérkattintáskor MouseDown > MouseUp > Click (Többszörös kattintásnál
a detail attribútum értéke minden kattintásnál megnövekszik eggyel.)		 A legtöbb elemre.
MouseDown onMouseDown Egérgomb lenyomása az adott elem felett - A legtöbb elemre.
MouseUp onMouseUp Egérgomb felengedése az adott elem felett - A legtöbb elemre.
MouseOver onMouseOver Az egérkurzor az adott elem fölé kerülése esetén. - A legtöbb elemre.
MouseMove onMouseMove Az egérkurzor mozog az adott elem fölött. - A legtöbb elemre.
MouseOut onMouseout Az egérkurzor az adott elemet elhagyja. - A legtöbb elemre.

Formokra vonatkozó események

szerkesztés
  • Blur
    • Eseménykezelő neve: onBlur
    • Bekövetkezése: amikor az adott elem elveszti a "fókuszt".
    • Érvényes: LABEL, INPUT, SELECT, TEXTAREA, és BUTTON elemekre.
  • Change
    • Eseménykezelő neve: onChange
    • Bekövetkezése: amikor az adott elem elveszti a beviteli fókuszt, és változás következett be a tartalmában azóta, hogy rákerült a fókusz.
    • Érvényes: INPUT, SELECT, és TEXTAREA elemekre.
  • Focus
    • Eseménykezelő neve: onFocus
    • Bekövetkezése: amikor az adott elem aktívvá válik, vagy az egér, vagy a billentyűzet segítségével (TAB).
    • Érvényes: LABEL, INPUT, SELECT, TEXTAREA, és BUTTON elemekre.
  • Reset
    • Eseménykezelő neve: onReset
    • Bekövetkezése: amikor FORM reset következik be.
    • Érvényes: Csak FORM elemre.
  • Select
    • Eseménykezelő neve: onSelect
    • Bekövetkezése: amikor a felhasználó szöveget jelöl ki szöveges (text) mezőben.
    • Érvényes: INPUT, TEXTAREA elemekre.
  • Submit
    • Eseménykezelő neve: onSubmit
    • Bekövetkezése: amikor a FORM adatokat elküldenek. (submit).
    • Érvényes: Csak FORM elemre.

Objektumszintű események

szerkesztés
  • Abort
    • Eseménykezelő neve: onAbort
    • Bekövetkezése: amikor egy képletöltést megszakítanak.
    • Érvényes: objektum elemekre.
  • Error
    • Eseménykezelő neve: onError
    • Bekövetkezése: Amikor egy kép nem töltődik le teljesen vagy hiba keletkezik a script futása közben.
    • Érvényes: OBJEKTUM, BODY, FRAMESET elemekre.

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ ECMAScript® 2024 Language Specification, 2024. (Hozzáférés: 2024. augusztus 30.)
  2. ↑ ECMAScript® 2025 Language Specification, 2024. március 27. (Hozzáférés: 2024. április 17.)
  3. ↑ a b Champeon, Steve: JavaScript, How Did We Get Here?. oreilly.com , 2001. április 6. [2016. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 16.)
  4. ↑ Microsoft Internet Explorer 3.0 Beta Now Available. microsoft.com . Microsoft, 1996. május 29. (Hozzáférés: 2016. július 16.)
  5. ↑ McCracken, Harry: The Unwelcome Return of "Best Viewed with Internet Explorer". technologizer.com , 2010. szeptember 16. (Hozzáférés: 2016. július 16.)
  6. ↑ Mozilla Firefox Internet Browser Market Share Gains to 7.4%. Search Engine Journal, 2004. november 24. (Hozzáférés: 2011. december 7.)
  7. ↑ https://developer.mozilla.org/en/JavaScript/Reference/Operators/Operator_Precedence

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

Több projekt foglalkozik más programnyelvekről JavaScript-re fordítással:

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=JavaScript&oldid=26830662”