Jean-Luc Picard

Jean-Luc Picard a Star Trek sci-fi sorozat egyik szereplője, megformálója az angol Patrick Stewart. A USS Enterprise-D és a USS Enterprise-E parancsnoka (kapitányi rangban). Megalkotója Gene Roddenberry volt, a nevét pedig dr. Jean Piccard után kapta, aki egy svájci tudós és magassági léghajós volt. Bár nincs hivatalos forrása a Picard névnek, a szereplő időnként említést tesz a „híres őseiről” – feltételezhetően Jean, Auguste és Jacques Piccard-ról.

Jean-Luc Picard
Star Trek-szereplő
Megszemélyesítője	Patrick Stewart
Jean-Luc Picard adatai
Faja	ember
Neme	férfi
Anyabolygó	Föld
Elkötelezettség	Csillagflotta
Szolgálati hely	A USS Enterprise-E kapitánya
Beosztás	USS Stargazer különleges tiszt, kapitány USS Portia kapitány USS Enterprise-D kapitány Celtris III különleges műveletek USS Enterprise-E kapitány
Rendfokozat	Kapitány
A Wikimédia Commons tartalmaz Jean-Luc Picard témájú médiaállományokat.

Élete az Enterprise-D parancsnoksága előtt

Jean-Luc Picard a Földön született, a franciaországi Labarre-ban 2305. július 13-án, Maurice és Yvette Gessard Picard fiaként. Gyerekkorában állandóan a kalandok és a felfedezés után áhítozott, és nem kis kavarodást okozott azáltal, hogy otthagyta a családja generációk óta fennálló szőlészetét, és beiratkozott Csillagflotta Akadémiára. 2366-ban mindkét szülője elhunyt. A testvére, Robert és az unokaöccse, René maradtak az egyedüli élő rokonai, akik egy 2371-es tűzvészben vesztették életüket (Star Trek: Nemzedékek). Az első felvételi vizsgája nem sikerült a Csillagflotta Akadémiára, de a második próbálkozásnál már sikerült felvételt nyernie. 2327-ben fejezte be a tanulmányait, az osztálya legjobbjai között volt. Az első újonc volt, akinek sikerült megnyernie az Akadémiai maratont a Delulin II-n. Picard Csillagflottabeli azonosítószáma SP-937-215 (TNG: „Chain of Command, Part 1”).

Nem sokkal az Akadémia befejezése után, 2328-ban rövid ideig az Earhart Csillagbázison tartózkodott, várva arra a hajóra, amelyre beosztották. Az ottani tartózkodása alatt egy verekedésbe keveredett három Nauszikaival a Bonestell Szabadidőközpontban, és az egyikük szíven szúrta. A sérülése operálhatatlan volt, és a szívét kicserélték egy mesterséges szívre. Ez az esemény fordulópont volt a fiatal Picard életében, és ráébresztette, hogy az arroganciája volt a fő oka annak, hogy majdnem megölték.

Picard 2333-ban elsőtisztként szolgált a USS Stargazer (NCC-2893) fedélzetén, és miután a hajó kapitánya meghalt egy csatában, őt nevezték ki a hajó élére. A következő 22 évben a Stargazer parancsnokaként felfedező küldetéseket hajtott végre.

A Stargazeren töltött ideje alatt Picard kapitány megnyerte a Maxia-i ütközetet a Maxia Zeta rendszerben 2355-ben, egy ismeretlen támadó ellenében (ami az utólagos meghatározás szerint egy Ferengi D'Kora osztályú csillaghajó volt). A csata alatt Picard kidolgozott egy új taktikát, amely később „Picard manőver”-ként vált ismertté, és amelynek segítségével teljes győzelmet aratott a Ferengi hajó felett. Azonban a Stargazer javíthatatlan sérüléseket szenvedett, az ütközet alatt, és leselejtezték. A hajója elvesztése után Picard-t hadbíróság elé állították 2356-ban, de felmentették. (A Csillagflottában ez a szokásos gyakorlat egy hajó elvesztése után, egy régi tengerészeti tradíciót követve.)

Hogy Picard mit csinált az elkövetkező kilenc évben, míg az Enterprise-D parancsnoka lett, az a hivatalos idővonal alapján nagyrészt felfedetlen maradt. Egy epizódban utalást tesz egy Stargazer és az Enterprise-D közötti időben történt eseményre, amikor a hajója reagált egy vészhívásra.

Erről az időszakról több regény is íródott, melyek szerint különböző kalandokban vett részt, amik közben a Csillagflotta Akadémián is volt vendégelőadó. A leglényegesebb kaland során 2358-ban régészeti kutatást folytatott egy manraloth nevű ősrégi, nagyon fejlett és kihaltnak vélt faj után. A manraloth évszázmilliókkal korábban olyan fejlettségi szintre jutott, hogy képes volt egy egész galaxist tudatilag telepatikus módon kontrollálni, de a tudategyesítés során akkora túlterheltség lépett fel, hogy a galaxisszerte egytrillióan haltak bele azok közül, akik kapcsolódtak a manraloth-tudathoz. Picard szerelmi kapcsolatba került a faj megtalált első túlélőjével, aki elveszítette emlékeit.

A túlélő az Ariel nevet kapta és hónapokig együtt volt Picarddal, amíg a Csillagflotta kutatást folytatott további túlélők után, ennek kapcsán Picard a Miranda osztályú USS Portia nevű hajó kapitánya lett, hogy maga is részt vegyen a további kutatásban (erre a hajóra utalt Picard az epizódban). Később sikerült újabb túlélőket is felfedezni, de ekkor kiderült, hogy a lények kijátszották Picard érzelmeit az emlékeit elvesztett Ariellel, akinek Giriaenn volt az igazi neve, és tervük a Föderáció elpusztítása volt, mivel féltek, hogy a Föderáció is az ő útjukra lép, és pusztítólag hat a galaxisra. Picard három évig üldözte a faj képviselőt, míg azok belátták, hogy tévedtek a terveikben, így feladták azokat (The Buried Age (Az eltemetett kor) c. regény).

Az Enterprise kapitánya

Picard 2364-ben lett az Enterprise-D kapitánya, amíg az 2371-ben meg nem semmisült a Veridian III-nál. A hét év alatt rengeteg kalandos küldetésben volt része, egy ízben még a Borg is elrabolta, hogy Locutus-t, egy különleges Borg-dolgozót csináljon belőle, aki Locutus-ként a Wolf 359-nél sok föderációs hajót elpusztított, aztán sikerült visszarabolni és visszaadni eredeti személyiségét (Star Trek: Az új nemzedék). Az Enterprise-D megsemmisülése után nem sokkal az Enterprise-E kapitányává vált, és lett része újabb kalandoknak.

Magánélete, érdeklődési köre

Picard teljesen más személyiség, mint a Flotta hőskorának nagyjai: Kirk vagy Archer kapitány. Higgadt, megbízható, a végletekig korrekt, kívülről nagyon racionálisnak mutatkozik; kicsit visszahúzódó, sőt, úgy tűnik, szégyenlős, és a merevségre is hajlamos; a klasszikus értékekért (Shakespeare, történelem, régészet, könyvek, Earl Grey tea, komolyzene) rajong, könyveket olvas. Közelebbi ismerősei azonban tudják, hogy valójában nagyon is romantikus, érzékeny lélek, aki intenzív érzelmi életet él.

Fiatal korában régésznek készült, és annyira tehetséges volt, hogy Galaxis-szerte híres professzora, Richard Galen, az utódjának szemelte ki, de Picardnak gondjai voltak a szerves kémiával, és végül inkább a flottakarrier mellett döntött. A régészet mindvégig a hobbija maradt.

Az Enterprise-D és -E kényelmét élvezve Picard gyakran készíttetett (a replikátorral) forró Earl Gray teát („Tea, Earl Grey, hot.„). Picard egy „reneszánsz ember”, változatos érdeklődési körrel, amelybe beletartozik a klasszikus irodalom, a régészet, fizika, vívás, lovaglás vagy éppen a különböző Csillagflotta járművekről készült makettjei. Több zeneszerző között nagy rajongója Berlioz-nak. A zene iránti érdeklődése egyértelmű, játszik például Ressika-i furulyán. Akkor tanult meg játszani rajta, mikor az Enterprise találkozott egy űrszondával, amely egy olyan ember emlékeit tartalmazta, akinek a civilizációja rég elpusztult (TNG: „The Inner Light”). Időnként gyakorolja is a furulyázást a hajó számítógépe segítségével. A zene mellett imádja a színházat (főleg Shakespeare-t, amiben megegyezik az őt játszó, Shakespeare-darabok színészeként is jelentős Stewarttal), és ebbéli rajongását szívesen osztja meg az android Data-val, tanítva neki, miképp „érezzen” és alakítsa ki a megfelelő emberi reakciókat. Picard nagyon diszkrét ember, amint az a (szándékoltan) titkolt kapcsolataiból is látszik. Mikor ki kellett cserélni a mesterséges szívét 2365-ben, megpróbálta titokban tartani, és elment a 212-es Csillagbázisra megműttetni magát, de a komplikációk miatt segítségül kellett hívni az Enterprise akkori hajóorvosát, dr. Pulaski-t („Samaritan Snare”).

Karrierjét egy időre beárnyékolta a Borg incidens. Legénysége feltétel nélkül megbízott benne ezután is, azonban ő maga többször is szembekerült olyan flottatisztekkel, akik felelősnek tartották a Wolf 359 melletti katasztrófáért.

Rangidős tisztként Picard több szereplőnek (főleg Data-nak) a mentora, „második apja” (érdekes párhuzam, hogy a Voyager kapitánya pedig Hetesnek szintén mentora, aki Data-hoz hasonlóan az emberré válás minél inkább kifinomult megvalósítására törekszik). Többek között egyengette az útját a gyerekzseni Wesley Crusher-nek, akit az ő előterjesztésére neveztek ki zászlóssá. Wesley a kollégájának, dr. Beverly Crusher-ek, az Enterprise-D hajóorvosának és a legjobb barátjának, Jack Crusher hadnagynak a fia. Jack 2354-ben hunyt el, röviddel Wesley születése után (Picard alatt szolgált a Stargazer-en).

Picard és Beverly Crusher

Jack Crusher halálát követően Picard és dr. Crusher közeli barátokká váltak. Emellett mindig volt utalás az egymás iránti vonzódásukra. A kapcsolatuk ennek ellenére nem került nyilvánosságra, amíg egy idegen implantátum nem tette ezt lehetővé, a Kesprytt-i Prytt, aminek segítségével olvasni tudtak egymás gondolataiban az „Attached” című epizódban (Magyar cím: Csak mi ketten). Az utolsó epizód egyik Q által teremtett idővonalában („All Good Things…”) Picard összeházasodott, és el is vált Crusher-től, akit időközben kineveztek egy orvosi hajó parancsnokává. Crusher megtartotta a nevét a válás után is, ami vicces jelenethez vezetett amikor „Picard kapitányt” hívták a hídra Beverly Picard hajóján.(Magyar cím: És minden, ami még jön...)

Dixon Hill

Picard egyik kedvenc holofedélzeti programja a Dixon Hill nevű kitalált magánnyomozó kalandjai. Dixon Hill megformálásánál példaképként a szintén képzeletbeli Philip Marlowe és Sam Spade detektívek szolgáltak.

A Dixon Hill holoprogram az 1940-es évek San Franciscójában játszódik a Földön, ami kellemes változatosság egy csillagközi utazó életében. Picard a programot a kezdetekben egyedül, majd Data-val használja. Később Beverly Crusher és mások is érdeklődnek, és hamarosan bekapcsolódnak a programba, mint Dixon Hill barátai.

A Dixon Hill világa sok olyan visszatérő szereplőt tartalmaz, amelyek csak a holofedélzeten léteznek, ideértve a bűnbandavezér Cyrus Redblockot és Nicky the Nose-t. A rajongók egy része szerint Dixon Hill próbálkozás volt a „A Piece of the Action” című TOS epizód témáinak újrajátszására (viszont az az epizód az 1920-as évekbeli chicagói gengszterekről szólt, míg Dixon Hill egy 1940-es évekbeli film noir detektív).

A „A Hard Rain” című Star Trek regény szinte teljes egészében Dixon Hill világában játszódik, csak néhány közjáték helyszíne a Star Trek „valós” világa. Ha nem lenne benne néhány furcsaság (mint például halott emberek feltámadása), a regény teljesen úgy hatna, mint egy „normális” detektívregény.

Dixon Hill regények:

• „The Big Goodbye”
• „The Long Dark Tunnel”
• „The Parrot's Claw”

Érdekességek

• Érdekes módon Picard azon Star Trek-szereplő, akit egyszer sem léptetnek elő (bár többször tervezik, hogy admirálist csinálnak belőle, de ő mindig visszautasítja), így legelső megjelenésétől (2364) kezdve utolsó szerepléséig (2379) kapitányi rangban van.
• Picard sok kalandját, amik fiatalabb korában, az Enterprise-D, illetve az Enterprise-E parancsnokaként, és azután estek meg vele, regények és képregények mesélik el, bár ezek nem részei a hivatalos idővonalnak.
• Patrick Stewart a TNG összes részében szerepelt.
• Picard vendégszerepelt a DS9-ban.
• A TNG forgatásának elején Patrick Stewart hat hétig nem csomagolta ki a bőröndjeit, attól tartva, hogy a sorozat érdektelenségbe fullad, és ő mehet vissza Angliába.
• Patrik Stewart, a Picardot játszó színész több ST epizódot is rendezett.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Jean-Luc Picard című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

• Magyar Star Trek-weboldal
• Jean-Luc Picard életrajza a hivatalos Star Trek weboldalon Archiválva 2007. március 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
• Jean-Luc Picard a Memory Alphán
• Jean-Luc Picard a Memory Betán