Jing Csang
Jing Csang (hagyományos kínai: 應瑒; egyszerűsített kínai: 应玚; pinjin () hangsúlyjelekkel: Yīng Chàng; magyar népszerű: Jing Csang; kiejtésváltozat: Jing Jang (); adott neve: Jing Tö-lien () 德璉 / 德琏; (Zsunan () 汝南, 190 előtt – 217) kínai költő, író, Jing Csü () bátyja.
| Jing Csang | |
| Élete | |
| Született | kb. 190 előtt |
| Elhunyt | 217 |
| Nemzetiség | kínai |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | költészet |
| Alkotói évei | 2–3. század |
Élete
szerkesztésTehetségét Cao Cao és köre hamar felismerte, és magas hivatalt ért el annak udvarában. Vang Can ()nal, Csen Lin ()nel, Hszü Kan ()nal, Liu Csen ()nel, Kung Zsung ()nal és Zsuan Jü ()val alkották a Csien-an () kor hét költője néven ismert költőcsoportot. Az irodalmi művek ebben a korszakban elsősorban a társadalmi nyugtalanságot tükrözték, a szerzők igyekeztek hozzájárulni az ország és a nemzeti egység megteremtéséhez.[1] Miután költőbarátaival együtt kegyvesztett lett, Cao Cao feltehetőleg kivégeztette.
Költeményei közül kevés maradt meg, de Ven cse lun () („Tanulmány az irodalom lényegéről”) című munkája a leíró próza egyik kiemelkedő darabja.[2] Cao Pi Irodalmi társalgás c. művében így jellemzi Jing Jang ()ot: „Jing Jang () kellemes, de nem erőteljes”.[3]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The Seven Scholars of Jian'an. Cultural China. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 7.)
- ↑ Világirodalmi lexikon V. (Im–Kamb). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1977. 706. o. ISBN 963-05-1345-5
- ↑ Paul F. Rouzer. Articulated ladies: gender and the male community in early Chinese texts (angol nyelven). Harvard Univ Asia Center, 84. o. (2001). ISBN 0674005279. Hozzáférés ideje: 2010. december 7.
Források
szerkesztés- Világirodalmi lexikon V. (Im–Kamb). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1977. 706. o. ISBN 963-05-1345-5
