A jogforrás jogi fogalom. Egyik értelemben alanyi jogforrásról beszélünk, másik értelemben pedig tárgyi jogforrásról. Mindezek koronként és országonként különböznek illetve időről-időre változnak.

A jogforrási hierarchia Magyarországon 2012-től

Fogalma szerkesztés

A jogforrás kifejezést a jogtudomány többféleképpen értelmezi. Eszerint a jog forrása lehet az állam, mint minden jog forrása. Jog forrása lehet minden olyan tény, amelyhez szubjektív jog szerzése fűződik, végül a jog forrásai lehetnek mindazok az okiratok, jogszabályok, amelyek közvetítik a jogrend ismeretét.[1]

Alf Ross megfogalmazta 1929-ben Theorie der Rechtsquellen című művében: „a jog végső forrása a rendszerben van […]. A jogrendszer a végső jogforrás."[2]

Különböző felosztások szerkesztés

A jogforrások felosztása több szempont szerint lehetséges:[1]

Az alanyi és tárgyi jogforrások szerkesztés

Az alanyi jogforrások a jogalkotó szervek, míg a tárgyi jogforrások maguk a jogszabályok, azok megjelenési formái.

Az anyagi és alaki jogforrások szerkesztés

Anyagi jogforrások azon jogforrások, amelyek létesítik a jogot, míg alaki jogforrások azok a jogforrások, melyek a már keletkezett, fennálló szabályokat foglalják magukban.

Belső és külső jogforrások szerkesztés

Belső jogforrás az a hatalom, amely a jogot alkotja, amely jogalkotó képességgel rendelkezik, míg külső a jogszabály megjelenési formája, ami alapján megismerhető az adott jogszabály.

Írott és íratlan jogforrások szerkesztés

Az írott jogszabály a jogalkotó szervtől származó, leírt normatíva, mint pl.: törvény, rendelet, míg az íratlan jogforrás a jogalkalmazó döntéseiben keletkező jog, amely az ismétlődő követés, a kikényszerítés és az állam jogalkotó szerveinek hozzájárulása folytán általános és kötelező jogi szabállyá válik, pl. judge made law, szokásjog.

Területi hatályuk szerint szerkesztés

Lehetnek olyan jogforrások, amelyek egy ország egész területén érvényesek, és lehetnek helyi, partikuláris jogforrások.

Személyi hatályuk szerint szerkesztés

Vannak általános érvényű jogforrások, melyek egy területen mindenkire kiterjednek, és vannak olyanok, amelyek egy országban csak egyes csoportokra bírnak hatállyal.

A jogforrások története szerkesztés

Tárgyi jogforrások a római jogban szerkesztés

  • szokásjog (consuetudo)
  • törvény (lex)
  • senatus consultum
  • edictum
  • jogtudomány (iurisprudentia)
  • császári rendelet

Tárgyi jogforrások az 5-6. századtól a 9-10. századig szerkesztés

  • lex
  • pactus, capitulare

Források szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Archivált másolat. [2017. március 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 9.)
  2. idézi:http://jog.tk.mta.hu/uploads/files/2016_03_BragyovaA_GardosOroszF.pdf

További információk szerkesztés