Főmenü megnyitása

Johann Christian Siebenkees (Wöhrd, 1753. augusztus 20.Nürnberg, 1841. november 22.) jogász, szakíró és heraldikai író, Johann Philipp Siebenkees, német filozófus unokatestvére.

Johann Christian Siebenkees
Siebenkees.png
Született 1753. augusztus 20.
Wöhrd
Elhunyt 1841. november 22. (88 évesen)
Nürnberg
Foglalkozása jogász,
költő,
heraldikus
Heraldikai művének címlapja

ÉletrajzaSzerkesztés

Apja sókereskedő volt Nürnberg mellett. 1770-ben az altorfi egyetemen tanult. 1793-ban jogi tanulmányai folytatására Göttingenbe ment. Itt két évig volt Gatterer egyik fiának a nevelője. 1776 áprilisában visszatért Altorfba, ahol a jogtudomány tanára lett. Az év novemberében egy udvari junker társaságában felső- és alsó-szászországi utazást tett.

Tudományos munkásságát a De studio chronologico Juris, praesertim Germanici című művel kezdte, majd a következő évben megírta doktori disszertációját, De capitibus quibusdam successionis conjugum ab intestato (1777) címmel. Spieß halála után a természet-, a magán-, majd valamivel később az állam- és a feudális jog rendes egyetemi tanárává nevezték ki. 1795-től az egyetem első egyházjogi professzora lett, majd 1806-tól történelmi előadásokat is tartott. Többször volt az egyetemi kar dékánja és betöltötte a rector magnificus hivatalát is. Ezt követően Landshutban volt az irodalomtudomány professzora, valamint az egyetemi könyvtár vezetője. Ötvenévi tanítás után megkapta a bajor udvari titkos tanácsosi címet. Nyugdíjba vonult és élete hátralevő részét Nürnbergben töltötte.

A jog-, nyelv- és irodalomtudomány elismert szaktekintélye volt. Sokat publikált jogi és történeti folyóiratokban. Foglalkozott heraldikával is. Gatterer alapján tárgyalta a címertant, de a szerkezeti szemlélet mellett nagy fontosságot tulajdonít a címerek szimbolikus jelentésének is. [1]