John Philip Sousa
John Philip Sousa (Washington DC, 1854. november 6. – Reading, Pennsylvania, 1932. március 6.) amerikai zeneszerző és karmester a késő romantikus korszakból, elsősorban amerikai katonai indulókról ismert.[15] Emiatt sokan az "Indulók Királyának" nevezik.
John Philip Sousa | |
Született | 1854. november 6.[1][2][3][4][5] Washington[6][7][8] |
Elhunyt | 1932. március 6. (77 évesen)[1][2][3][4][5] Reading[9][10][11][8] |
Állampolgársága | amerikai[12] |
Házastársa | Jane Bellis Sousa |
Gyermekei | John Philip Sousa II |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Missouri Military Academy |
Kitüntetései | |
Halál oka | szívinfarktus |
Sírhelye | Kongresszusi Temető |
John Philip Sousa aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz John Philip Sousa témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sousa hegedűn kezdte pályafutását, és zeneelméletet és zeneszerzést tanult John Esputa és George Felix Benkert mellett. Apja 1868-ban tanoncként besorozta őt az Egyesült Államok Tengerészgyalogság zenekarába. A zenekart 1875-ben hagyta ott, és a következő öt évben hegedűsként lépett fel, és megtanult vezényelni. 1880-ban újra csatlakozott a tengerészgyalogos zenekarhoz, ahol 12 évig igazgató volt, majd felfogadták egy David Blakely, P.S. Gilmore korábbi ügynöke által szervezett zenekar vezénylésére. Blakely versenyezni akart Gilmore-ral, de Sousának soha nem volt saját zenekara. 1880-tól haláláig kizárólag a karmesterségre és a zeneírásra koncentrált. Sousa segített a szuszafon, a helikonhoz és a tubához hasonló nagyméretű rézfúvós hangszer kifejlesztésében.
Az első világháború kitörésekor Sousa háborús parancsnokhelyettesi megbízatást kapott, hogy vezesse a haditengerészeti tartalékos zenekart Illinois-ban. Ezután visszatért, hogy 1932-ben bekövetkezett haláláig vezesse a Sousa zenekart. Az 1920-as években előléptették a haditengerészeti tartalékosok állandó parancsnoki rangjára, de aktív szolgálatot soha többé nem teljesített.
Családja és tanulmányai
szerkesztésJohn Philip Sousa Washingtonban született, a spanyolországi portugál szülők, João António de Sousa (John Anthony Sousa) (1824. szeptember 22. – 1892. április 27.) és felesége, a bajor származású német Maria Elisabeth Trinkhaus (1826. május 20. – 1908. augusztus 25.) tíz gyermeke közül a harmadikként.[16][17][18] Zenei tanulmányait idősebb John Esputa tanítványaként kezdte, aki szolfézst tanított neki. Ez azonban rövid ideig tartott, mert a tanár gyakran rosszkedvű volt.
1861-ben vagy 1862-ben kezdte meg igazi zenei tanulmányait ifjabb John Esputa, előző tanárának fia tanítványaként, akitől Sousa hegedűt, zongorát, fuvolát, több rézfúvós hangszert és éneket tanult. Esputa osztozott apja rosszindulatúságában, és a tanár és tanítványa közötti kapcsolat gyakran feszült volt, de Sousa nagyon gyorsan fejlődött, és kiderült, hogy tökéletes hangmagassággal rendelkezik. Ebben az időszakban írta első kompozícióját, az "Egy album level-et", de Esputa "kenyér és sajt" gyanánt visszautasította, és a kompozíció később elveszett.
Édesapja harsonás volt a tengerészgyalogos zenekarban, és 13 éves korában Sousa tanoncként jelentkezett az Egyesült Államok tengerészgyalogságához, hogy megakadályozza, hogy egy cirkuszi zenekarhoz csatlakozzon.[19] Ugyanebben az évben kezdett zenét tanulni George Felix Benkertnél. Sousát kiskorúként sorozták be, ami azt jelentette, hogy csak 21. születésnapja után szerelhetett le.
Magánélete és halála
szerkesztés1879. december 30-án Sousa feleségül vette Jane van Middlesworth Bellis-t (1862-1944),[3] gyermekeik: John Philip, Jr. (1881. április 1. – 1937. május 18.), Jane Priscilla (1882. augusztus 7. – 1958. október 28.) és Helen (1887. január 21. – 1975. október 14.).[20] Mindannyiukat a Kongresszusi Temető John Philip Sousa parcellájában temették el. Jane Adam Bellis leszármazottja volt, aki a New Jersey-i csapatokban szolgált az amerikai függetlenségi háború alatt.[21]
Élete végén Sousa a New York állambeli Sands Pointban élt. 1932. március 6-án szívelégtelenségben halt meg 77 éves korában a pennsylvaniai Readingben lévő Abraham Lincoln Hotel szobájában. Előző nap a Ringgold zenekarral vendégkarmesterként a "The Stars and Stripes Forever" próbáját vezényelte. A washingtoni Kongresszusi temetőben van eltemetve.[22] Wild Bank nevű házát nemzeti történelmi műemlékké nyilvánították, bár továbbra is magánház marad, és nem látogatható.[23]
Sousának ma is vannak túlélő leszármazottai; egyik dédunokája, John Philip Sousa IV, aki a Republikánus Párt politikai aktivistájaként dolgozik.[24]
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a John Philip Sousa című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 13.)
- ↑ http://www.worldatlas.com/webimage/countrys/namerica/usstates/dcfamous.htm
- ↑ a b Archivio Storico Ricordi. (Hozzáférés: 2020. december 3.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ http://www.nytimes.com/learning/general/onthisday/bday/1106.html
- ↑ http://pabook.libraries.psu.edu/palitmap/bios/Sousa__John_Philip.html
- ↑ http://www.nytimes.com/2007/07/05/arts/music/05phil.html
- ↑ https://www.nytimes.com/1976/08/23/archives/sousa-to-be-inducted-into-the-hall-of-fame.html
- ↑ http://www.walkoffame.com/john-philip-sousa
- ↑ John Philip Sousa, Encyclopaedia Britannica
- ↑ Bierley 2001, p. 23, 241.
- ↑ Paul E. Bierley: Biographies: John Philip Sousa. Library of Congress
- ↑ Warfield, Patrick. "John Philip Sousa." In Immigrant Entrepreneurship: German-American Business Biographies, 1720 to the Present, vol. 4, edited by Jeffrey Fear. German Historical Institute. Last modified May 27, 2014.
- ↑ A Biography of John Philip Sousa. A Capitol Fourth – PBS. Capital Concerts. [2004. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 1.)
- ↑ McSherry Jr., Jack L.: John Philip Sousa. The Spanish–American War Centennial Website. (Hozzáférés: 2013. január 1.)
- ↑ Lineage Book. Daughters of the American Revolution, 1922, 1922. (Hozzáférés: 2015. augusztus 13.)
- ↑ Congressionalcemetery.org. Congressionalcemetery.org. (Hozzáférés: 2012. december 6.)
- ↑ Richard Greenwood (May 30, 1975), National Register of Historic Places Inventory-Nomination: John Philip Sousa Home, National Park Service, <https://npgallery.nps.gov/NRHP/GetAsset/NHLS/66000532_text> és https://npgallery.nps.gov/NRHP/GetAsset/NHLS/66000532_photos (1.09 MB)
- ↑ Archived copy. [2020. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
További információk
szerkesztés- John Philip Sousa a PORT.hu-n (magyarul)
- John Philip Sousa az Internet Movie Database oldalon (angolul)