Joseph Raphson angol matematikus volt, aki leginkább a Newton–Raphson-eljárásról ismert. Keveset lehet tudni az életéről, még a születési és halálozási éve is ismeretlen, bár Florian Cajori matematikatörténész ezeket 1648–1715 közé teszi. Raphson a Cambridge-i Egyetemen belül a Jesus College tagja volt, és mesterfokozaton végzett 1692-ben.[1] 1689. november 30-án, Edmond Halley javaslatára, felvették a Royal Society-ba.

Joseph Raphson
Életrajzi adatok
Születettkb. 1648
Middlesex, Anglia
Elhunytkb. 1715
Anglia
Ismeretes mint Newton–Raphson-eljárás
Nemzetiség angol
Iskolái
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Cambridge-i Egyetem
Pályafutása
Szakterület matematika
Szakmai kitüntetések
Royal Society tagja

Hatással voltak rá Isaac Newton

Joseph Raphson aláírása
Joseph Raphson aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Joseph Raphson témájú médiaállományokat.
Raphson aláírása, amikor felvették a Royal Society-ba

Raphson legjelentősebb munkája az Analysis Aequationum Universalis, amit 1690-ben publikált. Ez a ma már Newton–Raphson-eljárásként ismert módszert foglalja magába, ami egy egyenlet gyökének megközelítésére szolgál. Isaac Newton is kifejlesztett egy nagyon hasonló formulát a Method of Fluxionsban, még 1671-ben, azonban ez csak 1736-ban lett publikálva, közel 50 évvel Raphson Analysise után. Mivel a Raphson-féle eljárás egyszerűbb a Newtonénál, ezért elsődlegesként kezelik, és gyakrabban fordul elő a tankönyvekben is, mint a Newtoné.

Raphson Newton hűséges támogatója volt abban, hogy elítélte Leibnizet, akit a Calculus feltalálójaként emlegetnek. Ráadásul Raphson lefordította Newton Arithmetica Universalisét angol nyelvre.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Sablon:Venn

ForrásokSzerkesztés

  • David J. Thomas; Judith M. Smith. 'Joseph Raphson, F.R.S.', Notes and Records of the Royal Society of London, Vol. 44, No. 2. (Jul., 1990), pp. 151–167.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

  • John J. O'Connor és Edmund F. Robertson. Joseph Raphson a MacTutor archívumban. (angolul)