Josip Buturac

Josip Buturac Grabarje, 1905. november 14. – Lovrečina kastély, 1993. október 5.), horvát katolikus pap, történész, egyháztörténész, egyetemi tanár, levéltáros, egyházi író.

Josip Buturac
Született	1905. november 14. Grabarje (Kutjevo)
Elhunyt	1993. október 5. (87 évesen) Lovrečina kastély
Állampolgársága	jugoszláv
Foglalkozása	történész katolikus pap
Iskolái	Zágrábi Egyetem Gregoriana Pápai Egyetem
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Pozsega melletti Grabarjén született 1905. november 14-én. Apja, Antun Buturac, anyja Franjka Svoboda, testvére, Lojzo Buturac egyházi író, egyházzenész, építőmérnök volt. Djedina Rijekán nőtt fel. Általános iskolába Hrussóvölgyön, gimnáziumba Pozsegában (1917-1920), Travnikban (1920-1921) és Zágrábban (1921-1925) járt, ahol 1925-ben az érseki gimnáziumban érettségizett. Már diákkorában élénken érdeklődött a történelem iránt. Különösen szülőföldjének története érdekelte. Gyakran hallgatta az idősek elbeszéléseit. Különösen Julije Kempf 1914-ben megjelent, a Pozsegai völgyről írt „Iz Požeške kotline” című műve ragadta meg, melyet többször is elolvasott. Első művei, főként versek, a diákújságban jelentek meg. Teológiai tanulmányait Zágrábban végezte. Első önálló munkája még egyetemistaként, 1927-ben jelent meg Hrussóvölgy és környéke történetéről „Ruševo i okolica u proslošti” címmel.

1929. június 30-án Zágrábban szentelték pappá. 1929 és 1931 között Kutenyán volt káplán, 1931 és 1934 között pedig Cseglényben plébános. Papi hivatása mellett rendszeresen írt történelmi tárgyú cikkeket a „Katolički list”, a „Croatica sacra”, a „Požeške novine” és a „Hrvatska straža” című egyházi és világi folyóiratokba. 1934-től 1936-ig a római Gregoriana Pápai Egyetemen tanult. 1936-tól 1939-ig a Zágrábi Egyetem Filozófiai Karán horvát történelmet és etnológiát tanult, emellett gimnáziumi hittanár volt. 1944-ben doktorált, disszertációját „Katolička Crkva a Slavoniji za turskoga vladanja” címmel a török uralom alatti szlavóniai katolikus egyházról írta. 1939-től 1941-ig a zágrábi Érseki Hivatal és Levéltár levéltárosa volt, 1941-től 1966-ig a zágrábi Állami Levéltárban dolgozott. Az 1944-1945 és 1953-1962 között egyháztörténetet tanított az egyetem teológiai karán. Nyugdíjba vonulásától, 1966. november 16-tól, egészen 1993. október 5-én bekövetkezett haláláig a Vrbovec melletti Lovrečina kastélyban működő szeretetkolostor (ma az irgalmas nővérek kolostora) papjaként élt.

Történészi munkássága

Számos vitát, cikket, recenziót és önálló művet publikált az egyház- és nemzettörténet, valamint a levéltározás témakörében. Történeti munkáiban Buturac egyház- és kultúrtörténeti témákkal foglalkozott, elmélyült a múlt történeti-topográfiai, helynévtani, vándorlási és egyéb demográfiai jelenségeivel, különös tekintettel az egyes régiók születésének és pusztulásának kérdéseire. Az e területről származó munkák közül kiemelkedik „Stanovništvo Požege i okolice od 1700-1950” (Pozsega és környéke lakossága 1700-1950, Zágráb 1967) című terjedelmes műve. Josip Buturac szülőföldje, Pozsega után főleg Vrbovecről és környékéről írt. Műveit ugyan nem jellemzi különösebb történelmi korszak iránti érdeklődés, de a legtöbbet, többnyire kiadatlan levéltári anyagok alapján, a 17. századtól a 19. század közepéig terjedő időszakkal foglalkozik.

Jelentős a horvát levéltári irodalomhoz, különösen az egyházi levéltári irodalomhoz való hozzájárulása is. A zágrábi érsekség történészeként tizenöt művét szentelte ennek a témának, különösen Kažotić püspök életének és munkásságának kutatásával foglalkozott. Sokat írt a horvátországi szerzetesi és lovagrendekről, a ferencesekről, a templomosokról, a pálosokról, a johannitákról, a bencésekről és a jezsuitákról. Középiskolai és egyetemi tanárként több kézikönyvet írt diákok számára. A középiskolásoknak írt egyháztörténeti kézikönyve alapműnek számít. Tizennégy művet szentelt a horvátországi egyházszervezet és társaságok történetének. 1944-ben Krunoslav Dragović-csal „Povijest Crkve u Hrvatskoj” címmel, 1973-ben pedig Antun Ivandijával „Povijest Katoličke Crkve među Hrvatima” címmel kiadta a horvátországi katolikus egyház történetét.

Huszonöt művet adott ki az észak-horvátországi plébániák történetéről. Ezek az egyházközségi monográfiák sok érdekes adattal szolgáltak a téma iránt érdeklődő hétköznapi olvasók számára. Megírta a templomok történetét, leírta az oltárokat, de fontos történeti adatokkal szolgált a települések keletkezéséről és elhagyásáról, valamint migrációjáról, születési és halálozási statisztikájáról is. Sokat foglalkozott a települések középkori topográfiájával is, megcáfolva néhány, a köztudatban elterjedt tévhitet.

Főbb művei

• Ruševo i okolica u prošlosti (1927),
• Povijest Zbora duhovne mladeži zagrebačke 1836-1936 (1937),
• Karta Zagrebačke nadbiskupije (1938),
• Blaženi Augustin Kažotić (1942),
• Temelji Katoličke religije i povijesti Katoličke Crkve I. (1942),
• Katolička dogmatika i povijest Katoličke Crkve II. (1944),
• Povijest Crkve u Hrvatskoj. Pregled od najstarijih vremena do danas (1944),
• Arhivska čitanka (1950),
• Povijesna metodologija. Skripta za studente (1956),
• Iz historije pisanog dokumenta (1966),
• Iz crkvene povijesti Starog Petrovog Sela i okolice (1966),
• Iz povijesti župa Sisačkoga kraja (1967),
• Stanovništvo Požege i okolice od 1700–1950 (1967),
• Povijest Rimokatoličke župe Bjelovar (1970),
• Povijest uprave vjerskih organizacija u Hrvatskoj od X-XX stoljeća (1970),
• Katolička Crkva u Slavoniji za turskoga vladanja (1970),
• Povijest Katoličke crkve među Hrvatima (társszerző: Antun Ivandija, 1973),
• Povijest Rovišća (1975),
• Kutina, Uz 200. obljetnicu župne crkve (1977),
• Crkveno-kulturna povijest Požege i okolice: 1227–1977 (1977),
• Povijest Gornje Rijeke i okolice (1979),
• Božjakovina-Brckovljani 1209-1980 (1981),
• Marija Bistrica 1209-1980 (1981),
• Stubica Donja i Gornja 1209-1982 (1982),
• Pisani spomenici Požege i okolice 1210–1536 (1995).

Források

• ↑ Damiš: Ivan Damiš: Dr. Josip Buturac, arhivist i povjesničar. Bibliografski podaci uz 80. rođendan. Croatica Christiana periodica, IX. évf. 15. sz. (1985) 200–232. o. Hozzáférés: 2022. április 15.
• ↑ Hrvatska encikopedija: Hrvatska enciklopedija: Buturac, Josip. http://www.enciklopedija.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (Hozzáférés: 2022. április 15.)