Főmenü megnyitása

A kékcápa (Prionace glauca) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályába, a kékcápaalakúak (Carcharhiniformes) rendjébe és a kékcápafélék (Carcharhinidae) családjába tartozó Prionace nem egyetlen faja.

Infobox info icon.svg
Kékcápa
Prionace glauca 1.jpg
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Porcos halak (Chondrichthyes)
Alosztály: Cápák és ráják (Elasmobranchii)
Csoport: Modern cápák (Neoselachii)
Öregrend: Cápák (Selachimorpha)
Rend: Kékcápaalakúak (Carcharhiniformes)
Család: Kékcápafélék (Carcharhinidae)
Nem: Prionace
Cantor, 1849
Faj: P. glauca
Tudományos név
Prionace glauca
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Prionace glauca dis.png
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kékcápa témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kékcápa témájú médiaállományokat és Kékcápa témájú kategóriát.

ElőfordulásaSzerkesztés

Világszerte megtalálható, a nyílt vizeket kedveli. Mélységi tartománya 1-350 méter közötti.

MegjelenéseSzerkesztés

A kifejlett nőstény 2,5-3 méter hosszú, a kisebb hím testhossza 1,8-2,5 méter. Felül sötétkék, oldala világoskék, hasi része fehér. Páros úszói fejlettek. Farkúszója szimmetrikus. Bőre apró, fogas pikkelyeitől érdes. Kopoltyú fedőjük nincs.

ÉletmódjaSzerkesztés

Halakkal, kisebb cápákkal, kalmárokkal, rákokkal, dögökkel és hulladékkal táplálkozik. Nagy területeket jár be vadászat közben. Potenciálisan veszélyes az emberre is.

SzaporodásaSzerkesztés

Elevenszülő. Megtermékenyítése belső. A nőstény 12 hónapi vemhesség után 25-50 ivadékot hoz a világra.

ForrásokSzerkesztés