Kékszakáll (növény)
A kékszakáll (Caryopteris) az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó nemzetség, fás szárú fajokkal. Az APG a vasfűfélék (Verbenaceae) családjából ide átsorolta. A nemzetségbe tartozó fajok közül kertészetileg az alábbiak jelentősek.
- Kínai kékszakáll C. Incana (C. mastacanthus)
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kékszakáll témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kékszakáll témájú kategóriát. |
Hazája Északnyugat-Kína, Japán. Ívesen lehajló vesszőjű, gömbölyded, 50–100 cm-es cserje. Levelei tojásdadok, vagy hosszúkás tojásdadok, durván fűrészesek. Az egész növény szürkén szőrös. Liláskék virágai augusztusban-szeptemberben az idei hajtásokon a levelek hónaljában kis bugákban nyílnak. Laza talajt, napos, meleg fekvést kíván. A szárazságot jól bírja. A téli fölös vízre érzékeny-húsos gyökerei könnyen rothadnak. Déli tájolású rézsűbe, kőedényekbe, sziklakertbe alkalmas. Hajtása kemény teleken visszafagyhat, de ez a virágzást nem befolyásolja. Fiatalon gyorsan nő, ezért laza, meleg talajon talajtakarónak is felhasználható.
- Angol kékszakáll C. x Clandonensis (C. incana x C. mongolica)
Sűrű, szétálló ágú, 50–100 cm-es cserje vagy félcserje, szürkén szőrős hajtásokkal és levelekkel. Levelei lándzsásak, épszélűek vagy ritkán 1–2 fogúak. Élénk-kék virágai augusztus-szeptemberben a hajtások végén bugaszerű leveles virágzatban nyílnak. Igényei megegyeznek a kínai kékszakáll fajéval.
 |
 |
Források
szerkesztés- A taxon adatlapja a www.theplantlist.org honlapon. (html)(angol) Hozzáférés: 2012. szeptember 19.
- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisban. (html)(angol) Hozzáférés: 2012. szeptember 19.
- Kertészeti dendrológia (Szerk: Dr. Schmidt Gábor) KEÉ Házinyomdája, 1991.