Az anyagok széles köre estén beszélhetünk kémiai összetételről, azaz az anyagot alkotó atomok arányáról. Gondolatban, vagy kísérletileg úgy juthatunk el ehhez az állapothoz, ha az anyagokat igen magas hőmérsékleten elpárologtatjuk.

Összetételről általábanSzerkesztés

A hétköznapi életben használt anyagokat többféle módon is jellemezhetjük az összetételével. Ezt a jellemzést azon a szinten adhatjuk meg összetétellel, amilyen szinten „szétszedjük” az anyagokat. Például egy kőzetet szétszedhetünk ásványaira is (ásványos összetétel), de szétszedhetünk atomjaira is (kémiai összetétel).

Különleges vizsgálatoknál egyes atomok (pl. a radioaktív atomok) atommagjainak mennyiségére vagyunk kíváncsiak s ekkor izotópos összetételről beszélünk.

Leggyakoribb anyag-együttes leírások kémiai összetétellelSzerkesztés

Leginkább csak példaként sorolunk fel néhány esetet, amikor a kémiai összetétel egy fontos adat az anyagokról, anyagi rendszerekről.

  • Csillagok kémiai összetétele
  • A földkéreg kémiai összetétele
  • A bazalt kémiai összetétele
  • Egy gyógyvíz kémiai összetétele
  • Egy vegyület kémiai összetétele
  • Egy ötvözet kémiai összetétele

IrodalomSzerkesztés

  • Bárczy P. (1998): Anyagszerkezettan. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc
  • Bérczi Sz. (1985): Anyagtechnológia I. Egyetemi jegyzet. Tankönyvkiadó, Budapest (J3-1333)
  • Karapetjanc M. H., Drakin Sz. I. (1977): Az anyag szerkezete. Tankönyvkiadó, Budapest
  • Máthé J. (1979): Az anyag szerkezete. A modern kémiai fizika alapjai. Műszaki Kiadó, Budapest

Külső hivatkozásokSzerkesztés