Köszörülés
A köszörülés szabálytalan élgeometriájú szerszámmal végzett forgácsolási művelet, amelynél mindig a határozatlan élű szerszám végzi a forgó főmozgást. A köszörülés abrazív eljárás, szerszáma a köszörűkorong. A köszörüléssel nagy pontosságú, sima, sőt tükrös felületeket lehet előállítani. Főleg befejező megmunkálás, de a nagy teljesítményű köszörűgépek alkalmasak előkészítő vagy nagyoló műveletekhez is.
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/01/Scheibe_im_eingriff.jpg/450px-Scheibe_im_eingriff.jpg)
Köszörülési módszerek
szerkesztésKöszörülni kéziszerszámokkal és köszörűgépeken (szerszámgépekkel) lehet.
A kéziszerszámokkal való köszörülés mindig nagyoló jellegű megmunkálás, különösebb pontosságot és felületi minőséget nem lehet elvárni. A kéziszerszámok közé sorolhatók az asztali vagy állványos köszörűk és a kézi köszörűk, csiszolók.
Valamennyi köszörülési módszer alkalmazásakor a szerszám végzi a forgácsolómozgást, mintegy 30 m/s sebességgel. A nagy sebességű köszörülés tartománya 50–80 m/s, az ultrasebességűé 100–300 m/s. A köszörűgépeken általában a munkadarab is végez valamilyen mozgást.
Oldalelőtolásos palástköszörülés
szerkesztésAz oldalelőtolásos palástköszörülés tengelyek köszörülésére való. A fogásvétel történhet löketenként, vagy kettős löketenként. Készre köszörüléskor az utolsó néhány löketet fogásvétel nélkül szokás elvégezni, ezt hívják kiszikráztatásnak.
Beszúró palástköszörülés
szerkesztésEzt a módszert általában rövid forgástestek köszörülésekor alkalmazzák. Oldalelőtolás nincs, legfeljebb 1–3 mm-es oszcilláció. Beszúró palástköszörüléssel lépcsős tengelyek vállainak a köszörülését is el lehet végezni. Kevésbé pontos eljárás.
Csúcs nélküli köszörülés
szerkesztésCsúcs nélküli köszörüléssel több méter hosszú köracélok is köszörülhetők. A munkamódszer általában áteresztő jellegű, de lehet beszúró is. Az áteresztő módszerhez a továbbítótó korongot 2–6°-kal megdöntik, így a munkadarab előre tud haladni a vezetősínen, lehetővé téve a teljes vagy tetszőleges hosszon való köszörülést. Beszúró eljárás alkalmazásakor a támasztókorong nincs megdöntve. Rendkívül nagy termelékenységű és alacsony mellékidejű megmunkálási módszer.
Furatköszörülés
szerkesztésVékonyfalú munkadarabok – például gördülőcsapágy-gyűrűk – megmunkálásához az ún. csúszósarus eljárást használják. A munkadarab forgatását mágneses támasztóharang végzi. Csúszósaru nélküli eljárás alkalmazásakor a munkadarabot mereven fogják be, például tokmányba. A köszörülést mindig előtolással végzik.
Síkköszörülés
szerkesztésA síkköszörülés a köszörűkorong palástjával vagy homlokfelületével végezhető. A korongpalásttal végzett síkköszörülés lassú, kis termelékenységű, de pontos eljárás. A koronghomlokkal végzett síkköszörülés nagy termelékenységű módszer, minden löket vagy kettős löket után lehet fogást venni, oldalirányú előtolás nincs. Kis teljesítményű gépeken a korong fazék alakú, nagy teljesítményű gépeken szegmensbetétes. A nagy teljesítményű síkköszörű gépek a keményfémlapkás homlokmarásnak megfelelő anyagleválasztási sebességgel is képesek dolgozni.
-
Oldalelőtolásos palástköszörülés
-
Beszúró palástköszörülés
-
Csúcs nélküli köszörülés
-
Furatköszörülés
-
Síkköszörülés
Köszörűgépek
szerkesztésKöszörüléskor a forgácsoló főmozgást (forgómozgás) a szerszám, míg az előtolás- és fogásmélység-irányú mellékmozgásokat a felület alakjától, a munkadarab méreteitől függően vagy a munkadarab vagy a szerszám végzi.
Egyetemes köszörűgépek
szerkesztésAz egyetemes köszörűgépek a legsokoldalúbban használható köszörűgépek. A forgácsoló főmozgást a pontosan csapágyazott köszörűorsóra szerelt köszörűkorong végzi. A munkadarabot tokmányba, csúcsok közé, vagy patronba lehet befogni, amit külön hajtómű forgat. Oldalirányú előtolással végzett köszörüléskor a gépasztal a köszörűkorong tengelyvonalával párhuzamos alternáló mozgást végez, ami gépasztal szögben elállítása esetén lehetővé teszi hosszú kúpok köszörülését. Az asztal mozgatását általában hidraulikus rendszer biztosítja. A gépasztal mozgási úthosszát – a lökethosszt – állítható ütközőkkel -lovasokkal- lehet szabályozni. Az egyetemes köszörűgépeken hengeres, kúpos, alakos külső-belső forgásfelületek és sík homlokfelületek köszörülhetők.
Csúcs nélküli köszörűgépek
szerkesztésAz ilyen típusú gépeken a munkadarab a köszörű- és a továbbító korong között helyezkedik el, alulról támasztóléc vezeti, illetve támasztja meg. A darab a forgómozgást a finom szemcsézetű gumikötésű továbbító korongról kapja súrlódás révén. A köszörűkorong kerületi sebessége 25–30 m/s, a továbbító korongé 0,15–1,15 m/s. A munkadarab a továbbító korong kerületi sebességét veszi fel, forgásiránya a köszörűkorongéval ellentétes. A továbbító korong a köszörűkorong tengelyéhez viszonyítva a vízszintes síkban ferdére állítható. Áteresztő köszörüléskor így a munkadarab forgómozgása mellett tengely irányú előtolási sebességet kap.
Furatköszörűgépek
szerkesztésA furatköszörűgépek szerkezeti felépítése hasonló az egyetemes köszörűgépekéhez. Alkalmasak hengeres, kúpos és beszúró köszörüléssel lépcsős vagy alakos felületek megmunkálására is. Fazék alakú koronggal homlokfelületek is köszörülhetők. A furatköszörűgép köszörű orsója (Fortuna) villamos motorral lapos szíjjal hajtott, de nagy fordulatszámú, pneumatikus vagy hidraulikus orsóhajtással gyártják. A kis átmérőjű furatok megmunkálásához kedvező (kb. 20 m/s) kerületi sebességet 30 000–150 000 1/min orsófordulattal lehet biztosítani. A munkadarabot tokmányba vagy patronba lehet fogni.
Furatköszörüléskor a munkadarabot indikáljuk, a beálló esztergatokmányt centírozzuk.
Síkköszörűgépek
szerkesztésA síkköszörű gépekkel korongpalásttal vagy koronghomlokkal végezzük a megmunkálást. A korongpalásttal végzett köszörülésre alkalmas gépen akkor köszörülnek, ha a munkadarab deformálódását, káros felmelegedését el kell kerülni. Korongpalásttal végzett köszörüléskor ugyanis a kis érintkezési felület miatt kicsi a forgácsoló erő, a forgácsoló teljesítmény és az ezzel arányos forgácsolási hő. Koronghomlokkal végzett köszörüléskor nagy forgácsteljesítmény érhető el, de ezzel együtt nagyok az erő- és hőhatások. A síkköszörűgépek kétféle asztallal készülnek: hossz- és körasztallal. A hosszasztal egyenes vonalú, alternáló, a körasztal folyamatos körmozgást végez. A munkadarabot leggyakrabban elektromágneses felfogólap rögzíti az asztalhoz. Előnyük a gyors rögzítés és az, hogy egyidejűleg több munkadarabot is fel lehet fogni. Elterjedt még a szögben elfordítható mágnesasztal (szinuszasztal) is, amivel tetszőleges szögben lehet köszörülni. A munkadarabot lehet rögzíteni precíziós gépsatuval is, amely mágnesre is helyezhető. Ezáltal lehetőség van akár a munkadarab szögben történő megmunkálására, akár merőleges oldalak készítésére. Kis méretű munkadarabok felfogásához erővonal sűrítőt alkalmazunk.
Köszörűszerszámok
szerkesztésA köszörűszerszámok külsőre korong alakú szabályos forgástestek, valójában szabálytalan élgeometriájú, sokélű szerszámok, amelyek a forgácsolást nagy sebességű karcolással végzik. A köszörűszerszámok legjellegzetesebb paraméterei: szemcseanyag, szemcsenagyság, kötőanyag, kötéskeménység, tömörség, alak és főméretek. Hagyományos szemcseanyag a korund és a szilíciumkarbid, szuperkemény anyag a köbös bórnitrid és a műgyémánt.
- A korundnak sok változata van. A nemes elektrokorund 99% Al2O3 tartalmú, amely edzett szerkezeti és ötvözött acélok köszörülésére való, de lágyacélokhoz is kiválóan alkalmas. A 95% Al2O3-t tartalmú normál korund csak lágyacélok köszörülésére alkalmas. A rózsaszínű rubinkorund fogazatok és profilok köszörülésére kedvező, mert kevésbé kopik, mint az előzőek. A cirkonkorundnak a hőállósága kiváló. A pálcakorund Al2O3-porból zsugorítással készül, amelyet bakelit kötőanyaggal fognak össze. A pálcakorund nagy teljesítményű tisztítóköszörüléshez használható.
- A szilícium-karbid szemcse keményebb és élesebb, mint a korund. A szilíciumkarbid rideg anyagok (például öntöttvas, keménybronz), de nagyon lágy anyagok (rozsdamentes acél, színesfémek, gumi) köszörülésére is alkalmas.
- Az igen kemény köbös bórnitrid edzett gyorsacélok és szerszámacélok megmunkálására alkalmas.
- A műgyémánt keményfémek és egyéb nem vasfémek, valamint nagyon kemény más anyagok köszörüléséhez való szerszámanyag.
A szabálytalan alakú szemcséket aprítással készítik, majd szitálással osztályozzák. A köszörűszemcséket kötőanyag fogja össze megfelelő szilárdságú, forgácsolásra alkalmas szerszámmá. A leggyakoribb kötőanyagok: kerámia, műgyanta (bakelit), gumi, fém, vízüveg, magnézium, sellak. A köszörűszerszámok keménységén azt az erőt értik, amellyel a kötőanyag ellenáll a szemcséket kitörő forgácsolóerőnek, tehát nem azonos az abrazív szemcsék tényleges keménységével. A szerszám keménysége akkor ideális, ha a kötőanyag csak az éles szemcséket tartja fogva, az elkopott, életlen szemcséket pedig elengedi (önélezés).
A köszörűkorongok fontos és jellemző tulajdonsága önélező képességük. Ennek ellenére a korongokat időnként fel kell újítani. A korongszabályozást gyémánttal, gyémántceruzával és gyémántgörgővel végzik, nagyobb szemcsemennyiség eltávolításakor szabályozótárcsát alkalmaznak. A köszörűkorongok felerősítését leggyakrabban szorítóperemmel, karton alátéttel végzik. A köszörűkorongokat üzembe helyezésük előtt mindig kiegyensúlyozzák.
További képek
szerkesztés-
Henger alakú köszörűkövek
-
Gyémánt köszörűkorong
-
Gyémánt köszörűszerszám
-
Korongszabályozó gyémántceruza
-
Kézi (sarok-) köszörű v. csiszoló