Főmenü megnyitása

Közélet Iskolája

közösségi oktatási és kutatási központ

A Közélet Iskolája egy közösségi oktatási és kutatási központ Magyarországon, amelynek célja a demokrácia kultúrájának fejlesztése és az elnyomott csoportok politikai megerősítése. Bejegyzett közhasznú alapítvány.

Közélet Iskolája
A Közélet Iskolája egyik képzése.jpg

Típus közhasznú alapítvány
Tevékenység oktatás, kutatás
A Közélet Iskolája weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Közélet Iskolája témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

A Közélet Iskolája alapítói A Város Mindenkié csoport munkája során találkoztak. Az iskola létrehozásának egyik apropója az AVM Akadémia képzési tapasztalatainak kiterjesztése volt más érdekérvényesítő csoportokra .

Az alapítási folyamattól kezdve az iskola irodája az Auróra közösségi házban van, Budapest VIII. kerületében, a képzéseket is itt tartják. Az Alapítvány 2014 óta folytatja tevékenységét.

A Közélet Iskolája módszertana a kritikai pedagógiára épül: "Hiszünk abban, hogy a politikai részvétel nem a parlamentben kezdődik, hanem az egyének és közösségeik mindennapi életében. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy mindenki rendelkezzen a jogai és érdekei érvényesítéséhez, közössége megszervezéséhez szükséges tudással és készségekkel. A társadalom peremére szorított állampolgárok azonban nagyon kiszolgáltatott helyzetben vannak ebből a szempontból (is), hiszen elszigeteltségük miatt ők különösen nehezen jutnak hozzá ehhez a tudáshoz és ezekhez a képességekhez. A Közélet Iskolája pedagógiai módszertana a rendszerkritikus társadalomelméletet ötvözi az alulról szerveződő mozgalmak módszereivel és mint ilyen, a kritikai pedagógia elvein alapul. A kritikai pedagógia tehát nem egy oktatási módszer, sokkal inkább egy pedagógiai filozófia, amelynek alapjait Paulo Freire brazil gondolkodó és pedagógus fektette le."

TevékenységeSzerkesztés

A Közélet Iskolája alapvetően négy fő tevékenységet végez. Ezek az alábbiak:

Állampolgári oktatás: Ahhoz, hogy hatékonyan felléphessünk a bennünket érő elnyomással szemben, jól kell ismernünk azokat a társadalmi-politikai rendszereket, amelyek előidézik és fenntartják a kirekesztésünket. És meg kell ismernünk azokat az eszközöket is, amik segítségével felléphetünk a változás érdekében. Azért hogy ez a tudás minél szélesebb rétegekhez eljuthasson, a Közélet Iskolája ingyenes elméleti és gyakorlati képzéseket és közéleti olvasóköröket szervez a társadalmi egyenlőtlenségek okairól, az állampolgári jogokról és az érdekérvényesítés gyakorlati módjairól. A Közélet Iskolája képzéseiről szóló beszámolók itt olvashatóak.

Stratégiai tervezés: A Közélet Iskolája nemcsak az új mozgalmak katalizátora kíván lenni, hanem a már működő civil szervezetek munkáját is támogatja azért, hogy hatékonyan tudják képviselni az kirekesztett csoportok érdekeit. Egyéni konzultációkat és csoportos műhelybeszélgetéseket ajánlunk civil szervezetek és informális csoportok számára többek között az érdekérvényesítésről, a bázisépítésről, a hatékony kommunikációról, a stratégiai tervezésről. A megbízó szervezetekről itt lehet olvasni.

Kiadványok szerkesztése, kiadása és terjesztése: Oktató és kutatóközpontként nélkülözhetetlen számunkra, hogy rendelkezésünkre álljon olyan haladó szellemű irodalom (tankönyvek, szöveggyűjtemények, ismeretterjesztő kiadványok stb.), ami összhangban áll küldetésünkkel és tevékenységeinkkel. Ezért egyrészt fordításokat készítünk olyan tudományos, politikai, illetve szakpolitikai munkákból, amelyek tananyagként szolgálhatnak képzéseink számára, illetve a hátrányos helyzetű állampolgárok közéleti tájékozódását segítik. Emellett saját olvasókönyveket és tanítási segédleteket szerkesztünk a számunkra fontos témákban. Képzéseink résztvevőin túl a szélesebb nyilvánosság számára is készítünk kiadványokat, elsősorban a társadalmi mozgalmakról, aktivizmusról és haladó politikai elképzelésekről. Kiadványaink szerkesztésekor elsődleges szempont számunkra, hogy a létrejött szövegek mindenki számára, iskolázottságtól függetlenül könnyen érthetőek legyenek. A Feketemosó című ingyenes közéleti szabadlapunk 2015-2017 havonta jelent meg. 2016-ban jelent meg a Velünk beszélj, ne rólunk!, 2017-ben pedig az Anya kiáll és beszél című kötetünk és a Választás mindenkié! című útmutatónk.

Részvételi akciókutatás: A részvételi akciókutatásokban a kutatás a társadalmi változás eszköze. A kutatás az elit csoportok „vizslató tekintetéből” a társadalomkritika és az alulról jövő változás eszközévé is válik, így nemcsak a hatalmi viszonyok, de a résztvevők is változáson mennek keresztül. Paulo Freire (1970) szerint a társadalmi átalakulás pedagógiai folyamat, amelynek során az elnyomott társadalmi csoportok tagjainak saját magukat is humanizálniuk kell, vagyis meg kell tanulniuk saját magukra is (újra) teljes értékű emberként és állampolgárként tekinteni. Ebben a folyamatban a résztvevők elemzik és megértik saját elnyomásuk strukturális gyökereit, és megpróbálnak megoldásokat találni ezek megszüntetésére. A Tettek ideje és Önállóan lakni részvételi akciókutató csoportja kiváló példa .

Elnyert díjakSzerkesztés

Ashoka tagság Az Ashoka a világ legnagyobb, társadalmi vállalkozókat összekötő nemzetközi civil szervezete. Jelenleg több mint 80 országban van jelen, több mint háromezer Ashoka-tag van a világon. A szervezet egy bonyolult, többlépcsős nemzetközi kiválasztási folyamat után választ új tagokat, akiknek a tevékenysége bizonyítottan és hosszú távon a társadalom javát szolgálja. Az Ashoka-tagoknak folyamatos anyagi, hálózati, szakmai támogatást adnak ahhoz, hogy a tevékenységüket rendszerszintűvé tudják emelni. A magyar tagok közt olyanokat találhatunk, mint például Csermely Péter hálózatkutató, az otthonszülési programjával elhíresült Geréb Ágnes, vagy L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány igazgatója. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy a Közélet Iskolája alapítóját, Udvarhelyi Tesszát is Ashoka-taggá választották 2017-ben!

Sozial Marie díj A Tettek ideje részvételi akciókutatás a lakhatási önszerveződések történetét és eredményeit tárta fel, hogy segítse a mai magyarországi lakhatási mozgalmak munkáját. A kutatásban 9 lakásszegénységben élő ember és 2 társadalomtudós vett részt. A kutatás eredményeit egy utazó kiállítás és számos műhelybeszélgetés keretében tártuk a nyilvánosság elé, amelynek a folytatása egy nagy látogatottságú időszaki kiállítás volt a Kassák Múzeumban. https://www.sozialmarie.org/hu/news/5

JegyzetekSzerkesztés