Közép-európai hangyásztücsök

A közép-európai hangyásztücsök (Myrmecophilus acervorum) a hangyásztücsökfélék családjába tartozó, Európában honos, hangyabolyokban élősködő rovarfaj.

Közép-európai hangyásztücsök
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Egyenesszárnyúak (Orthoptera)
Család: Hangyásztücsökfélék (Myrmecophilidae)
Nem: Myrmecophilus
Tudományos név
Myrmecophilus acervorum
(Panzer, 1799)
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közép-európai hangyásztücsök témájú médiaállományokat és Közép-európai hangyásztücsök témájú kategóriát.

Megjelenése szerkesztés

A közép-európai hangyásztücsök testhossza 2–4 mm, ehhez járul még 1–2 mm-es tojócsöve. Döntő többségük nőstény,a hímek nagyon ritkák. Teste felülről nézve ovális, oldalról kissé lapított. Színe sötét rozsdabarna. Csápjai rövidek és erőteljesek. Torpajzsán és a középső potrohszelvényen egy-egy feltűnő, világos keresztcsík látható. A torpajzsot és potrohának felső oldalát rövid, fényes szőrök borítják. Hátsó lábainak combjai robusztusak, vastagok. Potrohfüggelékei (cercusai) felfelé állnak és valószínűleg fontos tapintó érzékszervként szolgálnak.

Nem ad ki hangot.

Hasonló fajok szerkesztés

Közeli rokonaival, a Myrmecophilus nem főleg Dél-Európában élő tagjaival lehet összetéveszteni.

Elterjedése szerkesztés

Európában honos Franciaországtól Oroszország európai részéig. Dél-európai elterjedése a többi fajjal való összetévesztés lehetősége miatt nem tisztázott. Magyarországon a domb- és hegyvidékeken fordul elő.

Életmódja szerkesztés

A hangyásztücskök hangyabolyokban élnek, főleg a kövek alatt. Előfordulhatnak erdőkben, száraz gyepekben, legelőkön, sziklagyepekben, felhagyott kőbányákban, sőt kertekben, városokban egyaránt. A meleg és száraz élőhelyeket preferálja. A hangyabolyokon kívül csak ritkán lehet megfigyelni, akkor is többnyire a hangyák ösvényein halad.

Mind az imágók, mind a lárvák egész évben megfigyelhetők. Nincs különösebb fajpreferenciája, legalább 20 faj bolyaiból előkerült már. A hangyák élősködőjének tekinthető. Az egyedek átvándorolhatnak egyik bolyból a másikba; ilyenkor a dolgozókhoz dörgölőzve átveszi azok szagát és kb. egy héten belül azok elfogadják és már nem tekintik betolakodónak. Megfigyelték, hogy a hangyák etetik is őket. Növényi anyagokkal és a hangyák petéivel, ivadékaival táplálkozik.

Szinte csak szűznemzéssel szaporodik. Két éves élettartama alatt a nőstény kb. 40 megtermékenyítetlen petét rak le (általában március és október között), amelyek olyan nagyok, hogy a saját testhossza harmadát is kiteszik. A lárvák kb. két év alatt fejlődnek imágókká.

Magyarországon nem védett.

Kapcsolódó cikkek szerkesztés

Források szerkesztés