Közösségi gyűlés
A közösségi gyűlés a részvételi demokrácia egyik emblematikus eszköze,[1] amely egyesíti magában és tovább fejleszti számos más részvételi alapú eszköz (pl. közmeghallgatás, közösségi tervezés, közvéleménykutatás, népszavazás) előnyeit és tulajdonságait.
A közösségi gyűlés egy adott közösség (település, ország, régió) tagjainak meghatározott számú (jellemzően 40-150 fős), reprezentatív csoportja, akiket véletlenszerűen választanak ki.
A gyűlés résztvevői egy előre meghatározott kérdésben fogalmaznak meg különböző javaslatokat a döntéshozók felé.
A közösségi gyűlés résztvevőinek kiválasztása egy többlépcsős, véletlenszerű kiválasztáson alapuló folyamat.[2]
A közösségi gyűlések szakaszai szerkesztés
Ismeretszerzési szakasz szerkesztés
A közösségi gyűlés első szakasza. A téma nagyságától és a gyűlés napjainak számától függően legalább egy, de sok esetben több napig tart. Az ismeretszerzési szakaszban a gyűlés résztvevői előadások vagy írásos anyagok formájában megismerkednek a téma megértéséhez szükséges fogalmakkal és kapcsolódó tényanyaggal, szakértők és érdekcsoportok különböző álláspontjait ismerik meg, és ezeket csoportmunka során, tapasztalt facilitátorok segítségével feldolgozzák.
Tanácskozási szakasz szerkesztés
Az ismeretszerzési szakaszt követi a tanácskozásnak vagy mérlegelésnek is nevezett szakasz. A tanácskozás a döntés meghozatalát segíti elő. A tanácskozás során a résztvevők részletesen megismerik a többiek véleményeit és szempontjait, és ezeket gondosan mérlegelik. Ezáltal jobban megértik, hogy az adott témában mely pontokon van szükség kompromisszumokra ahhoz, hogy döntés születhessen.
Döntéshozatal szerkesztés
Az ismeretszerzés és a tanácskozást követően a gyűlés tagjai ötleteket és ajánlásokat fogalmaznak meg a döntéshozók számára.
Közösségi gyűlések Magyarországon szerkesztés
A közösségi gyűlések módszerét egyre több országban alkalmazzák sikeresen. Magyarországon először a Fővárosi Önkormányzat ültette át a gyakorlatba 2020 őszén, majd 2021 őszén a Miskolci Önkormányzat szervezett közösségi gyűlést. E két gyűlést a DemNet Alapítvánnyal szakmai együttműködésben valósították meg.
Budapesti Közösségi Gyűlés: az első közösségi gyűlés Magyarországon szerkesztés
A budapesti gyűlést Klímavészhelyzet van – mit tegyen Budapest? címmel rendezték meg,[3] 50 véletlenszerűen kiválasztott budapesti lakos részvételével 2020 szeptemberében.[4][5] A gyűlés végén a résztvevők egy nyolc pontból álló javaslatcsomagot[6][7] fogadtak el.
Miskolci Közösségi Gyűlés szerkesztés
A miskolci, 2021 őszén tartott gyűlés[8][9] témája a levegőminőség kérdése volt, amelynek végén az 50 résztvevő hét javaslatot[10][11] nyújtott át a város vezetésének.
Budapest az Európai Unióban
A második budapesti közösségi gyűlés (2021-22) témája az volt, hogy mit jelent az Európai Unió részének lenni, milyen elvárásai vannak a Budapesten élőknek, mi a sajátos szerepe, helye fővárosunknak az Európai Unióban.[12] Ezt a közösségi gyűlést a Fővárosi Önkormányzat az Eötvös Loránd Kutatóhálózat Társadalomtudományi Kutatóközpont részvételével és koordinációjával szervezte meg.
Érdi Közösségi Gyűlés
A 2022 júniusában a DemNet Alapítvánnyal együttműködésben megszervezett közösségi gyűlés témái: a város népességszám-növekedése és az ezzel járó kihívások, infrastruktúra- és szolgáltatási igények.[13]
Harmadik budapesti közösségi gyűlés
2022 szeptemberében zajlott a harmadik közösségi gyűlés a fővárosban. Ez alkalommal is 50 reprezentatívan kiválasztott budapesti tett javaslatokat arra, hogy miként csökkenthető a közlekedésből eredő légszennyező anyagok mennyisége a fővárosban.[14]
Források szerkesztés
- ↑ https://demnet.hu, DemNet: Közösségi Gyűlés (magyar nyelven). DemNet. (Hozzáférés: 2021. október 15.)
- ↑ https://demnet.hu, DemNet: Hogyan választottuk ki a Miskolci Közösségi Gyűlés résztvevőit? (magyar nyelven). DemNet, 2021. szeptember 6. (Hozzáférés: 2021. október 15.)
- ↑ Népszava: „Ez itt most egész Budapest kicsiben” (magyar nyelven). nepszava.hu. (Hozzáférés: 2021. október 15.)
- ↑ „Ilyen volt az első budapesti közösségi gyűlés” (hu-HU nyelven).
- ↑ Budapesti közösségi gyűlés (magyar nyelven). kozossegigyules.budapest.hu. (Hozzáférés: 2021. október 15.)
- ↑ https://demnet.hu, DemNet: Az első budapesti közösségi gyűlés civil szakmai jelentése, 2020 (magyar nyelven). DemNet. (Hozzáférés: 2021. október 15.)
- ↑ Irányt mutathat pár tucat budapesti polgár a fővárosi és az országos klímapolitikának? Az első budapesti közösségi gyűlés szubjektív értékelése | Másfélfok (magyar nyelven), 2020. november 29. (Hozzáférés: 2021. október 15.)
- ↑ A valódi párbeszéd ígéretével: közösségi gyűlés Miskolcon (hu-HU nyelven). Minap.hu. (Hozzáférés: 2021. október 15.)
- ↑ Tervezzük Miskolcot (magyar nyelven). Miskolc Megyei Jogú Város, 2021. július 5. (Hozzáférés: 2021. október 15.)
- ↑ Közösségi gyűlés: hét javaslatban a miskolciak bölcsessége (hu-HU nyelven). Minap.hu. (Hozzáférés: 2021. október 15.)
- ↑ https://demnet.hu, DemNet: Levegőt! Miskolci Közösségi Gyűlés - 2021 (magyar nyelven). DemNet. (Hozzáférés: 2021. október 15.)
- ↑ Budapest 2021-22 (angol nyelven). Közösségi Gyűlés. (Hozzáférés: 2022. november 7.)
- ↑ https://demnet.hu, DemNet: Utak és Kiutak - Érdi Közösségi Gyűlés - 2022 (magyar nyelven). DemNet, 2022. március 25. (Hozzáférés: 2022. november 7.)
- ↑ Budapest 2022 (Lélegezz fel, Budapest) (angol nyelven). Közösségi Gyűlés. (Hozzáférés: 2022. november 7.)