Közbeszerzési tárgyak
Közbeszerzési tárgyak azok, amire a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérők beszerzése irányul.
A közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett, vagy azt önként vállaló szervezetek, az ajánlatkérők, a beszerzés előkészítése során vizsgálják, hogy amit beszerezni akarnak, azt a közbeszerzési eljárással kell-e beszerezniük, a tárgyát képezik-e. Amennyiben árut kívánnak beszerezni, szolgáltatást vagy építési beruházás elvégzését megrendelni a Közbeszerzési törvény[1] (továbbiakban Kbt.) szabályai szerint kell eljárniuk. Klasszikus ajánlatkérők közbeszerzési eljárásban köthetnek szerződést építési és szolgáltatási koncesszióra is.
A Kbt. rendelkezik arról is, hogy mire nem kell közbeszerzést lefolytatni, ezt hívjuk kivételi körnek.[2] Ide tartozik például a munkaszerződés, és a meglévő építmény vagy egyéb ingatlan vétele vagy ingatlanra vonatkozó egyéb jognak a megszerzése is. Nemzeti eljárás rendben, a közösségi értékhatárt el nem érő beszerzések esetén további kivételek is vannak.[3]
Árubeszerzés szerkesztés
Az árubeszerzés olyan szerződés megkötésére irányul, amelyért ellenértéket kell fizetni, és amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is.[4]
Áru például a mosószer, az irodaszer, vagy a ruházat, cipő, a nyomtató, hűtőszekrény, személygépkocsi. Az árubeszerzés részét képezi a nyomtató vagy a hűtőszekrény üzembe helyezése is. Használati jog megszerzésére példa a gépkocsi bérlete.
Építési beruházás szerkesztés
Az építési beruházás olyan visszterhes, ellenértéket tartalmazó szerződés megkötésére irányul, amelynek tárgya különösen az építmény kivitelezése, vagy építményhez kapcsolódó egyéb munka megrendelése és átvétele az ajánlatkérő részéről.[5]
A Kbt. 1. mellékletében tételes lista található az ebbe a csoportba tartozó közbeszerzési tárgyakról:
- Építési terület előkészítése, szerkezetkész épületek, illetve épületrészek építése, mélyépítés, villanyszerelés, szigetelés, víz-, gáz-, fűtésszerelés és a befejező építés: vakolás, ablakok, ajtók, parketta beszerelése, padló és falburkolás, festés és üvegezés.
- Autópálya, út, repülőtér és sportlétesítmény építése, vízi létesítmény építése, védőgátak építése, a folyó medrének kotrása.
- Építési beruházásnak minősül az építési eszköz személyzettel történő bérlése.
Építési koncesszió szerkesztés
Az építési koncesszió olyan építési beruházás, ahol az ajánlatkérő ellenszolgáltatásként az építmény hasznosítási jogát meghatározott időre átengedi, és a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli.[6]
Az eljárást a közbeszerzési értékhatárnak megfelelő eljárásrendben, közösségi értékhatárt elérő beszerzések esetén a törvény második részét kell alkalmazni, a Kbt. XIII. fejezet szerinti különös szabályoknak megfelelően.[7]
Nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, amennyiben a koncesszió célja az ajánlatkérőnek a közszolgáltatói tevékenység biztosítása.[8]
Szolgáltatás megrendelés szerkesztés
A szolgáltatás megrendelése – árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő – olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről.[9] A Kbt. a szolgáltatásokat kategóriákba sorolja, amelyet a törvény 3. és 4. melléklete tartalmaz.
A Kbt. 3. melléklete tartalmazza azokat a szolgáltatásokat, amelyeknél a közbeszerzési értékhatár közösségi szintjének elérése esetén a közbeszerzési eljárást közösségi eljárásrendben,[10] kell lefolytatni. Jellemző szolgáltatástípusai a karbantartási, szállítási, távközlési szolgáltatások, a piackutatás, számviteli szolgáltatások. Ennek a csoportnak a 6.kategóriájába tartoznak a biztosítási, valamint a banki és befektetési szolgáltatásokat tartalmazó pénzügyi szolgáltatások, amelyek beszerzése a klasszikus ajánlatkérőknek egyébként csak feltételekkel engedélyezett, de ennél a kategóriánál hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás is lefolytatható.[11]
A Kbt. 4. mellékletében szereplő szolgáltatások, amennyiben az egybeszámítást is figyelembe véve elérik a közbeszerzési értékhatárt, nemzeti eljárásrendben indíthatók, függetlenül attól, hogy elérik vagy meghaladják a közösségi eljárásrend értékhatárát.[12] Jellemző szolgáltatások a szállodai, egészségügyi szolgáltatások. Itt található az egyéb kategória is, tehát minden olyan szolgáltatás ide tartozik, amelyik nem szerepel a 3. mellékletben. Különleges szolgáltatás itt a Jogi szolgáltatás, ennek megrendelése esetében az ajánlatkérőnek nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia, az uniós értékhatárt elérő értékű szerződés megkötéséről hirdetményt kell közzétenni, és a szerződést szerepeltetni kell az éves statisztikai összegezésben.[13]
Szolgáltatási koncesszió szerkesztés
A szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatás-megrendelés, ahol az ajánlatkérő a szolgáltatás nyújtásának jogát (hasznosítási jog) meghatározott időre átengedi, és ellenszolgáltatása a hasznosítási jog vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, ahol a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli.[14]
Minden esetben e törvény Harmadik Része alkalmazandó, azaz közösségi értékhatárt elérő esetben is nemzeti eljárásrend szerint kell a közbeszerzést lefolytatni.[15]
Nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, ha a koncesszió célja az ajánlatkérő a közszolgáltatói tevékenységének biztosítása,[16] valamint ha a szolgáltatási koncesszió a koncessziós törvény hatálya alá tartozik, de ebben az esetben a koncessziós törvény szerinti eljárásról az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóságot írásban tájékoztatnia kell;[17]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Complex Hatályos Jogszabályok Gyüjteménye 2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésekről, i. m.
- ↑ Kbt. 9. §.
- ↑ Kbt. 120. §.
- ↑ 7. § (2)
- ↑ 7. § (3)
- ↑ Kbt. 7. § (5)
- ↑ Kbt. 19. § (5)
- ↑ Kbt. 9. § (1) h)
- ↑ 7. § (4)
- ↑ Kbt. Második rész
- ↑ 89. § (1)d)
- ↑ 19. § (4)
- ↑ 19. § (3)
- ↑ Kbt. 7. § (6)
- ↑ Kbt. 19. § (4)
- ↑ Kbt. 9. § (1)h)
- ↑ Kbt. 9. § (1)i)
Források szerkesztés
- Juhász Péter – Boros Anita – Lantos Ottó: A közbeszerzés alapjai. (hely nélkül): Complex. 2009. ISBN 9789632950433
- Tátrai Tünde: Közbeszerzés. In Vörösmarty Gyöngyi – Tátrai Tünde: Beszerzés. (hely nélkül): Complex. 2010. 267–308. o. ISBN 978-963-295-111-9
- 2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésekről Archiválva 2017. június 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (Kbt.)
- Közbeszerzési Hatóság Honlapja: Közbeszerzési Hatóság (magyar nyelven). [2012. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 30.)
További információk szerkesztés
- KözBeszKut: A közbeszerzési piac kutatásának támogatására, az eredmények publikálására, az érdeklődők számára hasznos információk nyújtására szakosodott honlap. [2012. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva].