A közműolló a közműves vízellátásba bekötött és a csatornahálózatra kötött lakosság arányának különbsége,[1] egy másik értelmezés szerint a vezetékes ivóvízhálózat és a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettségének egymáshoz való aránya.[2] Megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos közműollót. (ld. még közművek: a lakosság kényelmét és egészségügyét szolgáló műszaki létesítmények (pl. csatorna, víz- és gázvezeték).[3]

A közműolló fajtái

szerkesztés

Elsődleges közműolló

szerkesztés

Az elsődleges közműolló az egy kilométer ivóvízvezeték-hálózatra jutó szennyvízcsatorna-hálózat hossza méterben.

Adott mértékű csatornázottság és ivóvízellátottság mellett is mutathat más és más értékeket az elsődleges közműolló nagysága. Ez jelentősen függ a terület adottságaitól. Ha ez a terület zömében üdülőövezet, vagy zárt kerti ingatlanoknak van minősítve.[pontosabban?] Ezen területeken a kismértékű vízfelhasználás miatt és a magas fajlagos költségek (egy főre jutó beruházási költség illetve az egy m³-re jutó vizdíj). A ritkán lakott területeken és a kis lélekszámú területeken nem éri meg a csatornahálózatot kiépíteni az erősen ingadozó vízmennyiség (csatorna berohadását eredményezheti) és a rossz hatásfokú (téli) denitrifikáció miatt. Ezen területek felzárkózását tovább nehezíti, hogy EU-s támogatást csak 2500 LEÉ (lakosegyenérték) felett lehet pályázni.

Megoldást jelenthet több település együttműködése egy nagyobb kapacitású szennyvíztisztítómű kiépítésére, így nagyobb eséllyel juthatnak támogatáshoz. Ez esetben a csatornahálózat hossza nagyobb lehet az ivóvízcső-hálózat hosszánál, amennyiben mindegyik falu rendelkezik saját ívóvíznyerő hellyel (például parti szűrésű víz, karsztvíz, rétegvíz), így a közműolló „másik irányba nyílhat”. (1000 méter vízvezetékre hosszabb szennyvízhálózathossz esik.) Az elsődleges közműolló ez irányú nyílását okozhatja a terület vízbázisvédelmi besorolása is vagy a természetes befogadó hiánya.  

Másodlagos közműolló

szerkesztés

A másodlagos közműolló a vízhálózatba és a csatornahálózatba bekapcsolt lakások arányának különbsége. Ideális esetben a közműolló nagysága 0%.

Leggyakrabban az ivóvízhálózatra rákötött lakosság lélekszámának (vagy lakások) aránya az össznépesség (vagy lakások) arányát ábrázolják a grafikonokon. Ezen ábrázolási mód esetén ideális esetben a két grafikon közelít egymáshoz, illetve a 100%-hoz.  

További alcsoportok

szerkesztés

További alcsoportra való osztás lehetséges.

A mechanikai tisztítás rossz hatásfokú, az oldott nitrogénformák (ammónium, nitrit, nitrát) nem kerülnek eltávolításra, ez a vízi élővilágra van mérgező hatással. A többletfoszfor is benn marad az elfolyó vízben, ez a vizek eutrofizációját okozza. A szerves anyag eltávolítása sem történik meg, így csak a befogadóban történik meg az oxidációja, amely csökkenti a víz oldott oxigén tartalmát, ezáltal a halakra jelent veszélyt.

Mechanikai tisztítás során az ülepedő részecskék eltávolítása lehetséges, lecsökkentve így a lebegőanyag tartalmat. Ezek megoldása a koagulációt elősegítő anyagok hozzáadásával lehetséges, és az így kiváló pelyheket flotációval tudják eltávolítani.

Biológiai tisztítás során az anaerob térben megtörténik a szerves anyag felvétele, az aerob térben levegőztetés segítségével az ammónium-ionokat előbb nitritig (Nitrosomonas baktériumok), majd az Nitrobacter baktériumok nitrátig oxidálják. Az anoxikus térben történik a nitrátredukció nitrogénné. A többletfoszfort felveszik a baktériumok, ez az iszappal távozik.

Biológiai tisztítás során az elfolyó víz minősége jelentősen javul a csupán mechanikai tisztításhoz képest. A két technológiát kombináltan szokták alkalmazni.

Másodlagos közműolló alakulása 1990-ben a világ több országában
Ország Vezetékes ivóvízzel ellátott lakosok (a népesség %-ban) Csatornával ellátott lakosok (a népesség %-ban) Közműolló (%)
Dánia 98,7 74 24,7
Franciaország 95,5 86 9,5
NSZK (NDK nélkül) 99,2 96 3,2
Norvégia 98,0 76 22,0
Svájc 96,1 67 29,1
Svédország 97,3 76 21,3
Európa (átlag) 70,0 50 20,0
Észak-Amerika (átlag) 99,0 94-96 3,0-4,0
Magyarország 84,9 41,6 43,3