Kategóriavita:Katonai repülőgépek

Kimásoltam ide az általam javallt elnevezési konvenciólat az Wikipédia:Elnevezési szokások vitalapjáról, igazából ott kellene ezt megvitatni, csak lássa itt is mindenki.--KGyST 2007. január 20., 22:22 (CET)

Repülőgép nevek

A repülőgépek elnevezései túlzottan szerteágazóak, ezért erre lásd: Wikipedia:Elnevezési szokások (repülés).

• Vélemény: mint a hajóknál - Gaja 2003 december 19, 08:29 (UTC)
• egyetértek, legyen minden "Repnév (repülőgép)" formájú.

A repülőgépek elnevezésének konvencióit megváltoztattuk, szeretném leírni, hogy hogyan és miért.

• Repülőgépnév, ellentétben a hajókkal, egyáltalán nincsen olyan, amit össze lehetne keverni személy, vagy egyéb nevekkel. (Na jó: U–2), ezért értelmetlen és felesleges a (repülő) kiegészítés használata, meg amúgy is egy felesleges plusz REDIRECT-et von be. Ezért a repcsineveket pont úgy írjuk, mint a valóságban: MiG–25, Szu–27, aztán ha valami mást is hívnak Szu–27-nek, akkor majd egyértelműsítünk, ha nagyon kell, akkor kitesszük a (repülő) karaktersort. A NATO-kódnévvel rendelkező gépeknél azt nem írjuk ki (Pl. Szu–27, nem Szu–27 Flanker)
• Sehol nem írunk gyártót, kivéve, ha az a típusnév elválaszthatatlan része (Boeing 747, Airbus A320), de pl. nem Boeing F/A–22 Raptor
• Elnevezéseket, beceneveket csak akkor tesszük ki, ha az része a gép hivatalos elnevezésének, mondjuk, a gyártónál, vagy a fő megrendelőnél, ez egyébként, ahol van ilyen, feleslegessé is teszi a (repülő) töltelék kitételét, mert pl. az U2 (együttes) az nem U–2 Dragon Lady. Jellemzően a svéd és az amcsi gépek ilyenek. Pl. F–16 Fighting Falcon, JAS 39 Gripen
• Van egy-két (jellemzően) európai repcsi, amelyeknél elképzelhető a (repülő) címke használata, pl. Tornado, Typhoon, Rafale, bár én megvárnám azt, hogy szülessen, mondjuk, egy Tornado szócikk, ami szorosabban kötődik a tornado szóhoz, mint a Tornado. (Tehát pl. nem egy Tornado-szimulátor).
• Egy perverzió megmaradt, a nagykötőjel (–) használata, ezt nem szeretem, de elfogadom, bár szükségessé teszi a megspórolt REDIRECT-ek nagy részét.

Megjegyzem, hogy jelen pillanatban, tudtom szerint, minden repülőgépnév ilyen alakban fordul elő, hasonlóan például a külön konvenciókban nem említett, de nyilván analóg módon működő rakétákhoz meg harcjárművekhez.

• Emellett többé-kevésbé értelmetlen az ilyen zárójeles utótag, mert ez sem old meg mindent, például a már aposztrofált Szuhoj-irodának volt több, azonos elnevezésű, de teljesen különböző gyártmánya, például a Szu–9 és a Szu–9 (1946).

--KGyST 2007. január 14., 00:00 (CET)