Főmenü megnyitása

Katharina Blum elvesztett tisztessége

Katharina Blum elvesztett tisztessége vagy Miből lehet erőszak, és mit tehet velünk (németül: Die verlorene Ehre der Katharina Blum) Heinrich Böll 1974-ben megjelent regénye.[1] Főszereplője Katharina Blum, foglalkozását tekintve házvezetőnő, „aki amolyan Kohlhaas Mihályként maga szerzi vissza elorzott tisztességét.”[2]

Katharina Blum elvesztett tisztessége
Szerző Heinrich Böll
Eredeti cím Die verlorene Ehre der Katharina Blum
Ország Németország
Nyelv német
Műfaj elbeszélés
Díjak A Le Monde listája az évszázad 100 legemlékezetesebb könyvéről
Kiadás
Kiadó Kiepenheuer & Witsch, Köln
Kiadás dátuma 1974
Magyar kiadó Európa Könyvkiadó
Magyar kiadás dátuma 1976
Fordító Bor Ambrus

A regény magyarul először az Európa Könyvkiadó, Európa Zsebkönyvek sorozatában jelent meg, Bor Ambrus fordításában, 1976-ban.

1968-ban, amikor egy jobboldali merénylő lelőtte Rudi Dutschke diákvezért, a baloldaliak a Springer-konszern lapjait tartották a felbujtónak. A Bildnek ekkoriban rossz híre volt, és ez az irodalomban is éreztette a hatását.[3] Az író szándéka szerint a mű pamflet a korszak bulvársajtója ellen, amire már a bevezetés is utal;[4] tágabb értelmezés szerint az elbeszélés az újságírás felelősségéről szól.[5]

A Magyar Nemzet újságírója szerint Magyarországon a könyv „a hetvenes évektől szinte biblia volt a baloldali értelmiség számára, akiknek a szemében a szintén jobboldali Springer-konszern jelentette a média Antikrisztusát.”[6]

Tartalomjegyzék

CselekményeSzerkesztés

Katharina Blum, az egyedül élő házvezetőnő egy farsangi bálon megismerkedik egy Ludwig Götten nevű férfival, akiről később kiderül, hogy körözött bankrabló. Egész este kizárólag egymással táncolnak és együtt töltik az éjszakát Katharina lakásán. Reggel a rendőrség le akarja tartóztatni a férfit, de ő eltűnt a lakásból. Katharinát kihallgatják, a kihallgatás részelteit a ZEITUNG nevű lap szenzációhajhász stílusban közli.[7] A lap újságírója, Tötges, felkutatja Katharina családtagjait és ismerőseit, hogy adatokat szerezzen az asszony korábbi életéről. Többek között beférkőzik Katharina kórházban fekvő édesanyjához, aki a látogatása utáni napon meghal. Tötges cikkei hideg, számító asszonynak festik le Katharinát, aki évek óta a kommunistákkal szimpatizál és a bűncselekményekben is részes.

Katharina exkluzív interjút ígér Tötgesnek, majd a találkozásukkor lelövi. Utána néhány órát várja, hogy jöjjön a megbánás, majd feladja magát a rendőrségen.

FeldolgozásaiSzerkesztés

Az elbeszélést 1975-ben Volker Schlöndorff és Margarethe von Trotta filmesítette meg, azonos címmel. A címszerepet Angela Winkler játszotta, a további főbb szerepeket Mario Adorf (Beizmenne), Dieter Laser (Tötges) és Jürgen Prochnow (Ludwig) alakították.[8] Margarethe von Trotta színdarabot is rendezett 1976 májusában „Heinrich Böll elbeszélése alapján“ a bonni városi színházban.[9]

A CBS amerikai televíziócsatorna The Lost Honor of Kathryn Beck címmel készített filmjét 1984. január 24-én sugározták. A főszereplők Kris Kristofferson és Marlo Thomas voltak.[10]

1991. április 20-án volt az ősbemutatója a bielefeldi színházban Tilo Medek művének Katharina Blum. Opera öt napban és egy utójátékkal címmel. A librettót Dorothea Medek, a zeneszerző felesége jegyezte. A kritika túlnyomórészt negatívan értékelte az előadást.[11]

1997-ben a SWF rádióadó hangjátékot mutatott be Hermann Naber feldolgozásában és rendezésével.

A Bor Ambrus által magyarra fordított elbeszélést Bereményi Géza írta át színpadra. A darabot az 1990-es években a budapesti Kamraszínház játszotta Ascher Tamás rendezésében, a címszerepben Básti Julival, 2000-ben pedig a zalaegerszegi társulat mutatta be (rendező Márton András). 2003 februárjában az egri Gárdonyi Géza Színház adta elő Nádasy Erika főszereplésével, majd 2008 októberében a Pesti Színház mutatta be ismét a darabot, Hegedűs D. Géza rendezésében, a címszerepben Börcsök Enikővel.[12][13][14][15][16]

Források és jegyzetekSzerkesztés

  1. A könyvalakban való megjelenés előtt a Der Spiegel adta ki folytatásokban, az 1974/31. számmal kezdődően [1][halott link]
  2. Katharina Blum elveszett tisztessége vagy: miből lehet erőszak és mit tehet velünk. litera.hu. (Hozzáférés: 2009. január 11.)[halott link]
  3. Bedő Iván: Bolzenschneider. (Hozzáférés: 2009. január 11.)
  4. „Az elbeszélés szereplői és cselekménye kitaláltak. Ha némely ábrázolt zsurnaliszta mesterkedése mégis hasonlítana a Bild-Zeitung mesterkedéseire, akkor ezek a hasonlóságok nem szándékosak, nem véletlenek, hanem elkerülhetetlenek.”
  5. Markó, Péter. „Politika és erkölcs”. Vasi Szemle 2005 (2). (Hozzáférés ideje: 2009. január 11.)  [halott link]
  6. Löffler Tibor. „Amikor a magánélet szentsége megszűnik”. Magyar Nemzet 2001 (szeptember 5.). (Hozzáférés ideje: 2009. január 11.)  
  7. A Zeitung szó magyarul „újság”-ot jelent.
  8. Die Verlorene Ehre der Katharina Blum oder: Wie Gewalt entstehen und wohin sie führen kann (1975). imdb. (Hozzáférés: 2009. január 18.)
  9. filmportal.de: Margarethe von Trotta. [2008. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 18.)
  10. The Lost Honor of Kathryn Beck (1984) (TV). imdb. (Hozzáférés: 2009. január 18.)
  11. Lásd pl. Frieder Reininghaus: Gequirlter Quark in:die tageszeitung, Nr. 3388, 23. April 1991, 16. oldal és Eckhard Roelcke: Mief und Moral in:Die Zeit, Nr. 18, 26. April 1991, 16. oldal
  12. Tarján Tamás: Hol élünk - KATHARINA BLUM ELVESZTETT TISZTESSÉGE. [2009. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 18.)
  13. www.theater.hu
  14. zalamedia.hu. [2009. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 18.)
  15. Stuber Andrea. „Summáját írom”. Critikai Lapok. (Hozzáférés ideje: 2009. január 18.)  
  16. port.hu

Külső hivatkozásokSzerkesztés