Kaukázusi avar ábécé
A kaukázusi avar ábécé a kaukázusi avar nyelv (a kaukázusi avarok nyelve) írására használatos. Az írást 1938-ban, a cirill írás módosításával alakították ki (1928 és 1937 között latin betűkel írták, előtte az arab írás volt használatos.
| nagybetű | kisbetű | ISO 9[1] | KNAB[2] | ALA/LC[3] | TITUS[4] |
|---|---|---|---|---|---|
| А | а | a | a | a | ā |
| Б | б | b | b | b | b |
| В | в | v | w | v | w |
| Г | г | g | g | g | g |
| Гъ | гъ | g" | ğ | g" | ġ |
| Гь | гь | g' | h | g' | h |
| ГӀ | гӀ | g‡ | ġ | gḣ | ʿ |
| Д | д | d | d | d | d |
| Е | е | e | e, je[5] | e | e |
| Ё[6] | ё | ë | ë | ё | - |
| Ж | ж | ž | ž | zh | ǯ, ž |
| З | з | z | z | z | ʒ, z |
| И | и | i | i | i | i |
| Й | й | j | j | ĭ | j |
| К | к | k | k | k | k[7] |
| Къ | къ | k" | q̇ | k" | q̇̄ |
| Кь | кь | k' | ļ | k' | kḷ |
| КӀ | кӀ | k‡ | ķ | kḣ | ḳ[8] |
| Л | л | l | l | l | l |
| Лъ | лъ | l" | ł | l" | ł[9] |
| М | м | m | m | m | m |
| Н | н | n | n | n | n |
| О | о | o | o | o | o |
| П | п | p | p | p | p |
| Р | р | r | r | r | r |
| С | с | s | s | s | s[10] |
| Т | т | t | t | t | t |
| ТӀ | тӀ | t‡ | ţ | tḣ | ṭ |
| У | у | u | u | u | u |
| Ф[6] | ф | f | f | f | f |
| Х | х | h | x | kh | χ |
| Хъ | хъ | h" | q | kh" | q̄ |
| Хь | хь | h' | x̌ | kh' | x |
| ХӀ | хӀ | h‡ | ḩ | khḣ | ḥ |
| Ц | ц | c | c | ts | c[11] |
| ЦӀ | цӀ | c‡ | ç | tsḣ | c̣[12] |
| Ч | ч | č | č | ch | č[13] |
| ЧӀ | чӀ | č‡ | ḉ | chḣ | č̣[14] |
| Ш | ш | š | š | sh | š |
| Щ | щ | ŝ | šš | shch | š̄ |
| Ъ | ъ | " | x̧, "[15] | " | ʾ |
| Ы[6] | ы | y | y | y | ə |
| Ь[16] | ь | ' | ' | ' | - |
| Э | э | è | è, e[17] | ė | - |
| Ю | ю | û | ju | iu | - |
| Я | я | â | ja | ia | - |
Megjegyzések szerkesztés
- ↑ ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
- ↑ Kohanimeandmebaas Archiválva 2006. július 21-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2003-04-20
- ↑ America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
- ↑ Thesaurus Indogermanischer Text- und Sprachmaterialien, 2000
- ↑ Szó elején, magánhangzó után je, egyébként e.
- ↑ a b c Csak idegen eredetű szavakban fordul elő.
- ↑ A kettőzött betű (кк) átírása k̄.
- ↑ A kettőzött betű (кӀкӀ) átírása ḳ̄.
- ↑ A kettőzött betű (лълъ) átírása ł̄.
- ↑ A kettőzött betű (сс) átírása s̄.
- ↑ A kettőzött betű (цц) átírása c̄.
- ↑ A kettőzött betű (цӀцӀ) átírása c̣̄
- ↑ A kettőzött betű (чч) átírása č̄
- ↑ A kettőzött betű (чч) átírása č̣̄
- ↑ Orosz eredetű szavakban ", máskor x̧
- ↑ Csak idegen eredetű, illetve tájnyelvi szavakban fordul elő.
- ↑ Szó elején, magánhangzó után e, egyébként è.
Az 1928-37-es latin ábécé szerkesztés
Az 1928 és 1937 között használt latin ábécé, zárójelben a mai cirill megfelelőkkel:
A (А), B (Б), C (Ч), Ç (ЧӀ), D (Д), E (Е/Э), F (Ф), G (Г), Ƣ (Гъ), H (Гь), H̨ (ГӀ), Ħ (ХӀ), I (И), J (Й), K (К), L (Л), L̨ (Kь), Ł (Лъ), M (М), N (Н), O (О), P (П), Q (Xъ), Q̠ (Къ), R (Р), S (С), Ş (Ш), S̷ (Ц), T (Т), T̨ (ТӀ), U (У), V (В), X (Х), X̨ (Хь), X̶ (Ъ), Z (З), Z̨ (ЦӀ), Z̵ (Ж)
