Kemotaktikus range fitting
| Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
A ligand–receptor kölcsönhatásokon alapuló kemotaktikus válaszok között általában az optimálisan ható ligandkoncentráció(k) alapján teszünk különbséget. Mindazonáltal a kiváltott válaszok amplitúdója és a válaszadó sejtek összes vizsgált sejtre vonatkoztatott aránya közötti összefüggés jellemző lehet a vizsgált kemotaktikus szignalizációra. Egyes ligand-csoportok vizsgálata (például aminosavak, oligopeptidek) azt bizonyította, hogy a fentiekben leírt tulajdonságok (válaszok amplitúdója, válaszképes sejtek száma) és a kemotaktikus aktivitás általánosan vett jellemzői (kemoattraktáns, kemorepellens) között egyezés található: a kemoattraktáns anyagokra a sejtek válaszadása széles, míg a kemorepellens anyagokra a reagáló sejtek válaszai keskeny amplitúdóval írhatók le. Ezt a jelenséget nevezik kemotaktikus range fittingnek („kemotaktikus hatósáv-illeszkedésnek”).
Források
szerkesztés- Kohidai L., Lang O. és Csaba G.: „Chemotactic-range-fitting of amino acids and its correlations to physicochemical parameters in Tetrahymena pyriformis - Evolutionary consequences.”. Cell Mol Biol 49: OL487-95., 2003
Külső hivatkozás
szerkesztés- Chemotaxis Archiválva 2014. július 30-i dátummal a Wayback Machine-ben