A kerttervezés a kertek kialakítására és beültetésére vonatkozó tervek készítésének folyamatát jelenti. A kerttervezést végezheti maga a kert tulajdonosa, illetve olyan szakemberek, akik már tapasztalattal és szakértelemmel rendelkeznek a kerttervezésben. A legtöbb profi kerttervező mind kertészeti, mind tervezési alapképzéseken részt vett, de vannak közöttük tájépítészek is, akik magasabb szintű képzéssel bírnak.

A kerttervezés elemei

szerkesztés

Akár szakember, akár amatőr tervez meg egy kertet, a tervek alapját bizonyos alapelvek határozzák meg.

A kertépítés elemei közé tartozik a kerti építmények és berendezések (így például az ösvények, falak, vízarchitektúrák, burkolatok, árnyékoló berendezések stb.), illetve a növények elrendezése is, tekintettel azok megjelenésére, igényeire, élettartamára, növekedésére, méretére és a különféle növények közötti kölcsönhatásokra. A kert fenntartására szintén tekintettel kell lenni a tervezés során, figyelembe véve a rendszeres gondozásra rendelkezésre álló anyagi forrásokat is.

A tervezés során figyelembe kell venni azt is, hogyan használják majd a kertet, milyen stílusú kertre van igény, és hogy a kert hogyan fog csatlakozni a házhoz és más környékbeli építményekhez.

Hogy hol található a kert, komolyan befolyásolhatja azt is, hogyan tervezhető. A topográfiai tulajdonságok, mint a lejtők, dombok, sík terepek stb. segíthetnek a terv bizonyos elemei, így például a megjelenés elkészítésében, de meg is határozhatják azt. A helyszín talaja meghatározza, milyen növények telepíthetőek a kertbe, ahogyan a klíma és a különféle mikroklímák is. A kert környezeti kontextusa szintén befolyásolhatja a tervezést, a városi vagy vidéki környezetben, szeles partvidéki területen vagy védett helyen kialakított kertek például nagyban eltérhetnek egymástól.

A kert talaja befolyásolja a víz és tápanyagok hozzáférhetőségét, a mikroorganizmusok viselkedését, a gyökereknél mérhető hőmérsékletet, így meghatározó hatással van arra, hogy a kertben milyen növények növeszthetőek sikeresen.[1] A nem megfelelő minőségű, típusú talaj ugyanakkor szükség esetén lecserélhető.[2][3]

A talaj minősége talajdúsítással javítható, ami jótékony hatású anyagok hozzáadását jelenti a natív talajhoz. A hozzáadott anyagok között lehet például a komposzt, tőzeg, homok, ásványi por vagy trágya, amelyeket az ideális mélységben kevernek el a natív talajjal. A hozzáadott anyagok mennyisége és minősége több tényezőn múlhat, ideértve a talajban található humusz mennyiségét, a talajszerkezetet, a talaj pH-értékét és az ültetni kívánt növények milyenségét. A dúsításra nem minden esetben van szükség – a talaj magában is megfelelő minőségű lehet, de előfordulhat, hogy a gyengébb minőségű talajba kifejezetten ilyen körülményekhez szokott fajtákat ültetünk.

A kert kialakítását meghatározhatják létező határai, de ezek akár alakíthatóak is a kerttervezés segítségével. A növények segítségével már létező természetes határok áthelyezhetőek. Létrehozhatóak belső határok, elválasztók is, amelyek a kertet kisebb részekre osztják.

A kert határait leggyakrabban sövények, falak és kerítések jelölik. A sövény lehet örökzöld vagy lombhullató, formára nyírt vagy sem, a kert stílusától függően.[4] A falak stabil építmények, leggyakrabban téglából, kőből vagy betonelemekből készülnek.[5] A kerítéseket általában fából vagy fémből készítik.

A határok kialakításának célja lehet többek között az állatok és behatolók távoltartása, a magánélet biztosítása, védelem az erős szél ellen, mikroklíma létrehozása, kellemetlen látvány kizárása.[6]

Kertfelület

szerkesztés

A mérsékelt klímájú nyugati kertek esetében a gyepet általában a kert elengedhetetlen tartozékának tartják, ha azonban igény van a különlegesebb megjelenésre, a kertfelületet boríthatják akár kavicsok vagy fenyőkéreg is. A tervezők kihasználhatják a különféle felületek közötti textúra és színbéli kontrasztot, hogy átfogó mintát adjanak a kertnek.[7]

Az ösvények, utak felületét a praktikusság és az esztétika szempontjai szerint kell kiválasztani, de a tartósság is fontos szempont. Számolni kell azzal, például nyilvános kertek, parkok esetében, hogy forgalmuk nagyobb lesz, így olyan tartós felületekre van szükség kialakításukkor, amelyek a magánkertekben ritkán fordulnak elő.

Növényültetés

szerkesztés

A növények ültetésének megtervezéséhez nem csak tervezői szemléletre van szükség, de figyelembe kell venni az esztétikát, a kertművelési, ökológiai és kulturális szempontokat is. A legismertebb kerttípusok az egyenes vonalú, letisztultabb formákat kedvelő (perzsiai, európai) és az aszimmetriát előtérbe helyező (távol keleti, ázsiai) kertek.[8]

Kerti bútorok

szerkesztés

Kerti bútor lehet egy egyszerű asztal néhány székkel, de ide tartoznak a hinták, padok, lámpák és különféle dekorációk is. A kerti bútorok általában kőből, fémekből, műanyagból, gyantából, üvegből vagy kezelt fából készülnek.[9]

Bár a napfény irányítására nem mindig vannak megfelelő lehetőségei a kerttervezőnek, az a kert kialakításának fontos tényezője. A rendelkezésre álló napfény mennyisége meghatározó az ültetni kívánt növények milyenségét illetően. Egyes esetekben a kerttervező módosíthat a rendelkezésre álló napfényen azzal, ha megfelelően helyezi el a fákat, más árnyékoló növényeket, kerti építményeket, vagy akár magukat az épületeket is. Ha erre nincsen lehetőség, a kertet úgy kell megtervezni, hogy a rendelkezésre álló mennyiségű napfény mellett is lehetőség legyen a növények életben maradására, növekedésére.

Világítás

szerkesztés

A kert megvilágítása a kerttervezés fontos aspektusa. Magasság szerint elhelyezhető biztonsági, lefelé irányuló és felfelé irányuló világítás. A tervezés során meg kell határozni a fényforrások típusát és a hozzájuk szükséges szerelvényeket, illetve a megfelelő energiaellátást is.

Kerttípusok

szerkesztés

Elrendezés, az ültetett növények típusa és más szempontok szerint különféle kerttípusokat különböztetünk meg. A leggyakoribb kerttípusok:

  1. Brooks, John. The Book of Garden Design (angol nyelven). New York: A Dorling Kindersly Book, 213. o. (1991). ISBN 0-02-516695-6 
  2. Brooks, John. Natural Landscapes (angol nyelven). New York: Dorling Kindersly Limited, 54. o. (1998). ISBN 0-7894-1995-5 
  3. The Myth of Soil Amendments. www.sustainablehorticulture.com. (angolul) Sustainable Horticulture (2004) (Hozzáférés: 2015. április 27.) arch
  4. Kertre szabott sövényváltozatok. ezermester.hu. Ezermester (2008. július 14.) (Hozzáférés: 2015. április 27.)
  5. Dr D. G. Hessayon. The Garden DIY Expert. PBI publications (1992) 
  6. Kertszomszédsági szempontok. ezermester.hu. Ezermester (2006) (Hozzáférés: 2015. április 27.)
  7. Brooks, John. The Book of Garden Design (angol nyelven). New York: A Dorling Kindersly Book, 226. o. (1991). ISBN 0-02-516695-6 
  8. Megyeri Szabolcs: Kertek keleten nyugaton. kertesz.blog.hu (2012. január 16.) (Hozzáférés: 2015. április 27.)
  9. The Book of Garden Furniture, Charles Thonger, BiblioBazaar, LLC, 2008, ISBN 0-554-70114-6

Fordítás

szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Garden design című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

szerkesztés
  • Kerttervezés; szerk. John Brookes, ford. Preininger Éva; Park, Budapest, 1994 (Família könyvtár)
  • D. G. Hessayon: Építem a kertem; ford. Veszelák Péter; Park, Budapest, 1995 Budapest (Kertszakértő)
  • John Brookes: A kerttervezés iskolája. Ötletek és részletes útmutatók különböző kertek kialakításához; ford., magyar viszonyokra átdolg. Lászay György; Officina Nova, Budapest, 1995
  • Oláh Sándor: A családi ház kertje; kerttervezek Oláh Sándorné; 8. átdolg. kiad; Mezőgazda, Budapest, 1999 (Kertészkönyvtár)
  • Ormos Imre: A kerttervezés története és gyakorlata; 2., átdolg. kiad.; Mezőgazdasági, Budapest, 2000
  • Othmar Reisinger: Kerttervezés; ford. Szüle Dénes; Cser,Budapest, 2001
  • Tim Newbury: 20 ötletes kertterv; ford. Káldos Zsolt; Magyar Könyvklub, Budapest, 2002
  • Renate Hudak: Gyümölcsök, zöldségek és fűszernövények. Kerttervezés gyümölcsökkel, zöldségekkel és fűszernövényekkel. Számos ötlet klasszikus és modern, kis és nagy konyhakertek kialakításához, valamint erkélyhez és teraszhoz; ford. Kiszlinger Henrietta; Holló, Kaposvár, 2003
  • Növények a kertépítészetben; szerk. Schmidt Gábor; Mezőgazda, Budapest, 2003 (Környezet- és tájgazdálkodás)
  • Beate Leufen-Bohlsen: Könnyen gondozható csinos kertek; ford. Kiszlinger Henrietta; Holló, Kaposvár, 2004
  • Peter Hagen: Víz a kertben. Tervezés, kivitelezés, költségszámítás; ford. Szabadi Gusztáv; Pallas Könyvek, Budapest, 2004 (Kerttervezés)
  • Simon Toomer: Kis kertek fái; ford. Márkus András; Alexandra, Pécs, 2005
  • Noel Kingsbury: Művészi kertek; fotó Nicola Browne, ford. Agárdi Kriszta, Kiss Viktória; Geopen, Budapest, 2005
  • Anthony Atha: Kezdő kertész. Kézikönyv kezdő és gyakorlott kertészkedők számára; szerk. Nagy Ottó, ford. Pap Edina; Vince, Budapest, 2005
  • Bálint György: A kíváncsi kertész; Mezőgazda, Budapest, 2005 + DVD
  • David Squire: Apró kertek. Hogyan tervezzünk és alakítsunk kis kiskertet?; ford. Pap Edina; Vince, Budapest, 2005
  • Steven Bradley: Tavasz a kertben. 20 kertészeti ötlet lépésről lépésre; fotó Anne Hyde, ford. Erdős Zsolt; Magyar Könyvklub, Budapest, 2005 (Kreatív kézikönyvek)
  • Robert Sulzberger: Falusi kertek. Tervezés és kialakítás, a növények kiválasztása és gyakorlati tanácsok; ford. Imre Ferenc; Mérték, Budapest, 2006
  • A kerttervezés és a kertépítés alapjai; ford. Trócsányi Balázs; Alexandra, Pécs, 2006
  • A kert kézikönyve. Átfogó kézikönyv a kertművelés gyakorlatának kérdéseiről; ford. Szegedi Eszter et al.; Mérték,Budapest, 2007
  • Ann-Marie Powell: Városi kertek. Tervezés és kivitelezés; fotó Steven Wooster, ford. Boross Anna, Ongrádi Melinda; Cser, Budapest, 2007
  • Jól tervezett kiskertek; szerk. Andrew Wilson, ford. Janáky István; Park, Budapest, 2008
  • A kertépítés kézikönyve; szerk. Jámbor Imre; Dashöfer, Budapest, 2008 (Az én építési kiskönyvtáram)
  • Jámbor Imre: Kerttervezés. A kertészeti szakképzések tankönyve; NAKVI, Budapest, 2008
  • Kaszab László: A kertépítő és -fenntartó mester könyve; Szaktudás, Budapest, 2008 (Mestergazda könyvek)
  • Peter Wirth: Kerttervezés. Utak és pihenőhelyek a kertben. Ötlet, tervezés, költségszámítás; ford. Szabadi Gusztáv; Elektra Könyvek, Nyíregyháza, 2009
  • Klaus M. Bayer: Tervezzünk szép kertet; ford. Novotnyné Kabdebó Klára; Cser, Budapest, 2010
  • Koroknai Judit–Zsila László–Zsiláné André Anikó: Segítség! Kerttulajdonos lettem! avagy Az ásó, a kapa és a kettő közötti különbség; Pro-Team, Nyíregyháza, 2011
  • Czauner Péter: Az elfuserált kert megmentése; Cser, Budapest, 2012
  • Toby Hemenway: Gaia kertje. Útmutató a házi permakultúrához; ford. Schmidt István; Katalizátor, Budapest, 2016