Kfir

deltaszárnyú, szuperszonikus vadászbombázó repülőgép

A Kfir (ivritül oroszlánkölyök) deltaszárnyú, szuperszonikus vadászbombázó repülőgép, melyet a francia Mirage III továbbfejlesztésével hoztak létre Izraelben, az 1970-es években.

Kfir

FunkcióVadászbombázó repülőgép
GyártóIsraeli Aircraft Industries
Gyártási darabszám220 felett
Ár4,5 millió USD

Személyzet1 fő
Első felszállás1973. június
Szolgálatba állítás1975
Szolgálatból kivonva1996 (Izraeli Légierő Izraeli Légierő)
Méretek
Hossz15,65 m
Fesztáv8,21 m
Magasság4,55 m
Szárnyfelület34,80 m²
Tömegadatok
Szerkezeti tömeg7285 kg
Max. felszállótömeg10 415 kg
Hajtómű
HajtóműGeneral Electric J–79–J1E gázturbinás sugárhajtómű
Tolóerő52,89 kN
Teljesítmény83,40 kW
Repülési jellemzők
Max. sebesség2440 km/h
Hatótávolság770 km
Legnagyobb repülési magasság17 700 m
Emelkedőképesség233,3 m/s
Fegyverzet
Beépített fegyverzet2 db 30 mm-es DEFA 553 gépágyú, egyenként 140 db lőszerrel
Háromnézeti rajz
A Kfir C.2 háromnézeti rajza. Az alulnézeten láthatók a szárnyak előtt közvetlenül elhelyezett fix kacsaszárnyak, valamint a szárnyak belépőélének felénél lévő kutyafogak.
A Kfir C.2 háromnézeti rajza. Az alulnézeten láthatók a szárnyak előtt közvetlenül elhelyezett fix kacsaszárnyak, valamint a szárnyak belépőélének felénél lévő kutyafogak.
A Wikimédia Commons tartalmaz Kfir témájú médiaállományokat.

Az új, nagyobb átmérőjű és rövidebb hajtómű miatt a törzs hátsó részét áttervezték, a függőleges vezérsík tövében egy kisebb légbeömlőnyílást alakítottak ki a hajtóművet hűtő levegő számára.

Az első, Kfir C.1 változatból csak 27 darab épült, ezt követte a C.2, amelyen több aerodinamikai finomítást végeztek. Az orr két oldalára egy-egy keskeny légterelő lemezt, a légbeömlőnyílások elejére leszerelhető kacsaszárnyakat építettek. A szárny belépőélét a szárny szélességénél kiugratták, az így létrejövő „kutyafognak” nevezett megoldás segít a levegőt a szárnyra terelni. A repülőgépnek jobb lett a manőverezőképessége, és rövidebb kifutópályáról is fel tudott szállni. Kettő kivételével az összes Kfir C.1-et a C.2 standardnak megfelelő szintre korszerűsítették. Összesen 185 Kfir C.2-t építettek, ebből több a Kfir TC.2 kétüléses gyakorlóváltozata volt. Ennek orra sokkal hosszabb volt, mint a francia Mirage IIIB-jé, mert a második ülés miatt eltávolított elektronikát a pilótakabin elé építették be, így a repülőgép képességei nem csökkentek. Hogy ne zavarja a kilátást, a gép orra lefelé hajlik.

A Kfir utolsó, sorozatban gyártott változata a C.7 volt, ezen a fegyverfelfüggesztő csomópontok számát kilencre növelték, elektronikáját folyamatosan korszerűsítették. A repülőgépeket mára kivonták a szolgálatból, egy részüket eladták.

Kfir C.10 néven kidolgozták a repülőgépek korszerűsítési programját, de ebből idáig senki nem vásárolt.[1][2]

Megrendelő és üzemeltető országok szerkesztés

  Izraeli Légierő szerkesztés

  Ecuadori Légierő szerkesztés

10 C.2/TC.2-t vásárolt.

  Kolumbiai Légierő szerkesztés

Először 13 C.7/TC.7-et vásárolt az 1970-es évek végén, majd a gépek számát tovább növelték. A gépeket bevetették a gerillák elleni harcokban, melynek során két gépet vesztettek. A 2000-es években a megmaradt 24 gépet Israel Aerospace Industries korszerűsítette, többek között új rádiólokátort beépítve. A repülőgépeket alkalmassá tették Python 5 és Derby légiharc-rakéták hordozására is.[3]

  Sri Lanka-i Légierő szerkesztés

Egy századnyi C.7 és TC.2 gépet vásárolt.

  Az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete szerkesztés

F–21 Lion néven 25 felújított C.1-est az Amerikai Haditengerészet és a Tengerészgyalogság bérelt.

 
Kfir C.2 az Uvda Légibázis bejáratánál kiállítva

Jegyzetek szerkesztés

  1. Kfir C.10 Archiválva 2009. április 30-i dátummal a Wayback Machine-ben By Iain Norman
  2. Kfir – Az israeli-weapons.com cikke
  3. Izrael átadta Kolumbiának az első felújított Kfir repülőgépeket. JETfly Internetes Magazin. (Hozzáférés: 2009. június 23.)