Királybúza
A királybúza magyar nemesítésű búzafaj, az étkezési búza (közönséges búza, Triticum aestivum) és a tönköly (tönkölybúza, Triticum spelta) fajhibridje. A királybúza fajhibrid, esetében megfigyelhető a heterózis, amely alapján bizonyos szülői tulajdonságok hatványozottan jelennek meg az utódoknál. Jelenleg egyetlen elismert királybúzafajtát tart nyilván a Nébih által fenntartott Nemzeti Fajtakatalógus: VT Salvatio, az állami elismerés időpontja 2015. június 1.[1] A királybúza a legnagyobb szemű, tömegű és sűrűségű búzafaj, 30 év fejlesztés eredménye, Varga Frigyes kutató-nemesítőnek köszönhető a születése.[2]
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Triticum aestivum × Triticum spelta |
Királybúzaliszt
szerkesztésA királybúzaliszt fehérjetartalma magas (14–18%),[3] aminosav-összetétele kedvező, emiatt könnyen felismeri az emberi szervezet. A királybúzában található karotin festékanyagnak köszönhetően a királybúzaliszt színe sárgás színű.[4]
Őrlési technológia
szerkesztésA királybúzaliszt speciális őrlési technikával készül. Az őrlési eljárás előtt a búzaszem külső rétegét eltávolítják, így a különböző környezeti szennyeződések nem kerülnek bele a lisztbe. A különleges eljárásnak köszönhetően pedig nemcsak a szénhidrátban gazdag búzaszem belsejét, hanem a vitaminokban, rostokban és ásványi anyagokban gazdag csíra és korpa apróbb részeit is tartalmazza.[5]
Kíméletes, több frakciós őrléssel készül.
A királybúzaliszt és a gluténérzékenység
szerkesztésMivel a többi búzafajtához hasonlóan a királybúza is tartalmaz glutént, ezért a gluténérzékenyek nem fogyaszthatják.
Kenyere
szerkesztésSportolóknak, testépítőknek magas fehérjetartalma miatt ajánlott. Négy darab, körülbelül 100 grammos szeletben 60-70 gramm fehérje van, az esszenciálisaminosav-tartalma pedig 50-150%-kal haladja meg a közönséges kenyérét.[6]
Jellemzői
szerkesztésA királybúza gazdasági és termesztéstechnológiai jellemzői a következők::[7]
- Fehérjetartalma a közönséges búzánál 25-50%-kal nagyobb.
- A vékonyabb héjszerkezet magasabb őrlési kihozatalt eredményez.
- Fehérje felszívódási hányadosa 95% körüli.
- Az úgynevezett N-szorzója 7,9-8,3 közötti, a közönséges búza esetében ez mindössze 5,7-6,25 között mozog.
- Tésztánál optimális főzési tulajdonságokat mutat, köszönhetően a 32-45% közötti nedvessikér tartalmának, és 0-3,5 mm/ó értékű terülési mutatójának.
- Megfelelő őrlési technika esetén több dara nyerhető, köszönhetően a kemény magbelsőnek.
- Gyakran a durumot meghaladó sárgapigment-tartalommal bír.
- Ezerszemtömege (54-75 g) és hektoliter-tömege (81–86 kg) rendkívül nagy.
- A vetőmag-dózis csak 110–160 kg/ha.
- 1,5-3,5 kalászt nevelő tő a bokrosodása.
- Magassága 80–140 cm közötti értékeket mutat, szárszilárdsága jó, vagy nagyon jó.
- A szélsőséges időjárási körülményeket viszonylag jól tűri, legtöbb változata inkább a félszáraz klímába illik.
- Érésük az igen koraitól a közép-koraiig tehető.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ "B fejezet" – III/1. Fakultatív módon elismert fajták. In Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih): Nemzeti fajtajegyzék: Szántóföldi növények. (magyarul) 2017. 47. o. Hozzáférés: 2019. március 3.
- ↑ Spájzold Be! - A Tudatos Éléskamra: Király búza színfalak mögött: Riport Varga Frigyessel. www.youtube.com (2015. november 8.) (Hozzáférés: 2016. július 6.)
- ↑ Királybúza ’VT Salvatio’. vargabona.hu (magyarul) (Hozzáférés: 2020. augusztus 21.) (php) arch
- ↑ Mégis mi ez? www.kiralybuza.hu (Hozzáférés: 2016. július 6.)
- ↑ Miért különleges? www.kiralybuza.hu (Hozzáférés: 2016. július 6.)
- ↑ A lisztek királya: királybúza liszt: Fitten szép az élet. bodybuilding.blog.hu (magyarul) (2015. augusztus) (Hozzáférés: 2020. augusztus 21.)
- ↑ Királybúza. [2016. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 2.)