Királyok völgye 53
A Királyok völgye 53 (KV53) egy egyiptomi sír a Királyok völgye keleti völgyében, a délnyugati vádiban. Edward R. Ayrton fedezte fel 1905-ben. Tulajdonosa ismeretlen, valószínűleg nem királysírnak épült.[1]
| Királyok völgye 53 | |||||
| ismeretlen temetkezési helye | |||||
| Elhelyezkedés | Királyok völgye, keleti völgy | ||||
| Felfedezés dátuma | 1905 | ||||
| Feltárta | Edward R. Ayrton | ||||
| Itt talált múmia | – | ||||
 Királyok völgye 53
Pozíció Egyiptom térképén
| |||||
 é. sz. 25° 44′ 23″, k. h. 32° 36′ 02″25.739719°N 32.600561°E | |||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Királyok völgye 53 témájú médiaállományokat. | |||||
A sírt már az ókorban kirabolták. Jelenleg törmelékkel teli és nem látogatható; belseje 20. század eleji feljegyzésekből ismert. Egyenes tengelyű, mély aknából és egy nagy, befejezetlen és díszítetlen kamrából áll; 8,44 m hosszú, területe 36,56 m². Mészkő osztrakonok mellett egy Meretszeger istennőnek állított mészkősztélé került elő belőle, rajta „Hori, az Igazság Helyének főírnoka” felirat áll.[2] Az „Igazság Helye” a ma Dejr el-Medina nevű településre utal, melyben a királysírokon dolgozó munkások éltek. További osztrakonok kerültek elő a sír bejárata fölé a XX. dinasztia idején emelt munkáskunyhók romjaiból.[2]
A környéken 2009/10 telén végzett ásatások során XVIII. dinasztia korabeli festett kék cserepek, szerszámok, valamint hieratikus írással és rajzokkal ellátott osztrakonok kerültek elő a KV50, KV51, KV52 és KV53 sírok közelében; az osztrakonokon áldozatot bemutató királyné képe, valamint erotikus jelenetek és II. Ramszesz kartusai láthatóak.[3]
Források
szerkesztés- ↑ Theban Mapping Project: KV53. [2008. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 7.)
- ↑ a b Reeves, p.186
- ↑ Egyptian Archeology (Egypt Exploration Society publication) No.37 p.26
- Reeves, N & Wilkinson, R.H. The Complete Valley of the Kings, 1996, Thames and Hudson, London.
- Siliotti, A. Guide to the Valley of the Kings and to the Theban Necropolises and Temples, 1996, A.A. Gaddis, Cairo.
