Főmenü megnyitása

A kitagadás az öröklési jog intézménye. Nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás csak akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli.[1]

2014. március 15-e előttSzerkesztés

FeltételeiSzerkesztés

  • Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult
    • a) az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;
    • b) az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el;
    • c) az örökhagyó egyenes ági rokonainak házastársának vagy bejegyzett élettársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el;
    • d) az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette;
    • e) erkölcstelen életmódot folytat;
    • f) jogerősen öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték.[2]
  • Házastársát vagy bejegyzett élettársát az örökhagyó házastársi, bejegyzett élettársi kötelességet durván sértő magatartása miatt is kitagadhatja.[3]

A kitagadás érvénytelenségeSzerkesztés

  • A kitagadás érvénytelen, ha okát az örökhagyó végintézkedése előtt megbocsátotta, utólagos megbocsátással pedig a végintézkedés visszavonása nélkül is hatálytalanná válik.
  • Ha a kitagadás érvénytelen, az örökösnek kötelesrészre van igénye. Az utólagos megbocsátással hatálytalanná váló kitagadás esetében az örökös az általános szabályok szerint örököl.[4]

2014. március 15-e utánSzerkesztés

Az új Polgári Törvénykönyv a korábbi szabályozás nagy részét megtartotta. A kitagadás feltételeit a törvény bővítette.

Kitagadási okokSzerkesztés

A kitagadási okokat a Polgári Törvénykönyv 7:78. §-a szabályozza. Ezek szerint a kitagadási okok a következők: Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult

a) az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;

b) az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el;

c) az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt követett el;

d) az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartási kötelezettségét súlyosan megsértette;

e) erkölcstelen életmódot folytat;

f) - akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek - a büntetését még nem töltötte ki;

g) a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá.[5]

A nagykorú leszármazót az örökhagyó a vele szemben tanúsított durva hálátlanság miatt is kitagadhatja.[6]

A szülőt az örökhagyó a sérelmére elkövetett olyan magatartás miatt is kitagadhatja, amely a szülői felügyeleti jog megszüntetésére ad alapot.[7]

Házastársát az örökhagyó házastársi kötelességét durván sértő magatartása miatt kitagadhatja.[8]

Aki kitagadás miatt kiesik az öröklésből, nem jogosult törvényes képviselőként a helyébe lépő személy örökségének kezelésére. Az ilyen vagyon kezelésére a szülői vagyonkezelésből kivont vagyon kezelésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.[9]

MegbocsátásSzerkesztés

Ha a kitagadás okát az örökhagyó végintézkedése előtt megbocsátotta, a kitagadás érvénytelen, és az örökös kötelesrészre tarthat igényt.[10]

Ha a kitagadás okát az örökhagyó a végintézkedése után megbocsátotta, a kitagadás a végintézkedés visszavonása nélkül hatálytalanná válik.[11]

ForrásokSzerkesztés

  • 1959. évi IV. törvény a Polgári törvénykönyvről (Régi Ptk.)
  • 2013. évi v. törvény a polgári törvénykönyvről (Új Ptk.)
  • Orosz Árpád írása

További információkSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Új Ptk. 7:77. §; azonos szöveget tartalmazott a régi Ptk. 662. §-a
  2. Régi Ptk. 663. § (1) bek.
  3. Régi Ptk. 663. § (2) bek.
  4. Régi Ptk. 664. § (1) és (2) bek.
  5. Új Ptk. 7:78. § (1) bekezdése
  6. Új Ptk. 7:78. § (2) bekezdése
  7. Új Ptk. 7:79. § (3) bekezdése
  8. Új Ptk. 7:79. § (4) bekezdése
  9. Új Ptk. 7:79. § (5) bekezdése
  10. Új Ptk. 7:79. § (1) bekezdése
  11. Új Ptk. 7:79. § (2) bekezdése